Három-négy korsó sör, néhány pohár bor, egy-két feles és egy átmulatott éjszaka: sok variácó lehetséges, hogy az ember pénze elfogyjon. Elindulva hazafelé nemcsak a szomjúság kezdi gyötörni a kissé becsípett bulizót, hanem rádöbben, hihetetlenül éhes is. Vegyen egy gyrost vagy dönert a töröknél? Ugorjon be a Mekibe egy duplasajtosért? Vagy inkább egy montenegrói burgerrel csillapítsa éhségét?

A legegyszerűbb és legolcsóbb bedobni egy pizzaszeletet, különösen, ha a budapesti zsidónegyed romkocsmáiban vagy a Nagykörút Margit hídhoz közeli részén járunk.

Rétes helyett pizza

Sokan biztosan emlékeznek rá, hogy 2009-ben még rétest árult a Király utcai 200 forintos pizzás, ahol manapság akár egy hétköznap éjszakán is kígyózó sorokban állnak a vásárlók. A pizzát nem helyben, hanem a szomszédos utcában sütik. Egy fiatal fiú ingázik negyedóránként a műhely és a bolt között két kezén egy-egy családi pizzát tartalmazó hővédő táskát egyensúlyozva. A modell sikeréhez feltehetően az is hozzátartozik, hogy egy forgalmas éjszaka nem tudják olyan gyorsan szállítani a pizzát, hogy ne gyűljön fel a sor.

Ahol mindig sor van

hvg.hu

Ez pedig elindít egy önmagát gerjesztő folyamatot: ha már valaki tíz percet vár, akkor nem csak egy szeletet kér. És amikor más is kettesével-hármasával viszi a pizzacsíkokat, akkor ketten, hárman simán elvisznek egy családi méretűt egyben. Aki már állt sorba a Király utcában, az tudja, hogy milyen vicces, amikor jószerével már elkészülte előtt elkel a szállítmány, anélkül, hogy bárki tudná, milyet hoznak. De aki kap belőle, még akkor is kettőt kér egy Hawaii pizzából, ha amúgy az ananászt utálja. Mivel az adott pillanatban csak az van.

Az üzleti modellről megkérdeztük az üzletvezetőt, aki először készséggel nyilatkozott, majd később a nyilatkozatát visszavonta. Az látszik, hogy a rezsiköltségeket a lehető legalacsonyabban tartják: a legnagyobb zimankóban sincs fűtés, a meleget maga a pizza és egy szűk zónában ható bekapcsolt hősugárzó adja. A tulajok szemmel láthatóan a hozzávalók anyaghányadait is naprakészen figyelik. Selejt vagy pazarlás nincs, az óriási darabszám pedig kompenzálja az alacsonyabb árat.

Amit egy rétesező ugyanebben az utcában nem tudott, azt tudja a pizza: eteti az utca népét. Márpedig itt megy a VI-VII. kerület romkocsmáinak a ráhordó útvonala. A hely varázsa egyébként annyira egyszeri, hogy miközben a szomszédban lévő török is kínál pizzaszeletet hasonló áron és minőségben, a forgalma összes sem hasonlítható a pizzázóéval.

A Király utcai 200 forintos pizzára szerte a városban felfigyeltek. Egyre több a hasonló koncepciójú üzlet, illetve van olyan pékség, amely ezen a vonalon erősített rá. A hvg.hu információi szerint egy élelmes magyar vállalkozó Vietnamban is nyitott pizzaszeletest, miután észrevette, európai ételeket csak helyi szinten drágább éttermek kínálnak. Az üzlete sláger lett a hátizsákos turisták körében, mielőtt szolid haszonnal a boltot továbbadta.

Eladta a lakását a pizzázóért

2011 decemberében nyitottuk meg pizzázónkat, egy jóbarátommal közösen döntöttünk az indulás mellett – mondta a hvg.hu-nak a 32 éves Mester Ákos, a Vígszínház mellett található Szelet! pizzázó egyik tulajdonosa. Mester korábban is dolgozott a vendéglátásban, döntően idényjellegű munkákat végzett, a pizzázás előtt azonban ingatlanos munkát végzett. A barátjával először egy megfizethető árú kocsmát vagy étkezdét szerettek volna nyitni. Velencében találkoztak először páreurós pizzaszelettel, de természetesen a 200 forintos pizzázók "prototípusának" számító Király utcai egység is ötletet adott számukra.

"Az indulás nem ment egyszerűen. Eladtam a lakásomat és az Új Széchenyi-terv mikrovállalkozások részére meghirdetett pályázatán is nyertünk vissza nem térítendő támogatást, valamint kedvezményes hitelt – mondta Mester, hozzátéve, hogy úgy voltak vele, ha kapnak pár százezer forintot, akkor már jól jártak. Ennél kicsit több forrást szereztek: a lakással együtt összesen 10 millió forintból tudták létrehozni a pizzázót. Ennyi pénz kellett is ahhoz, hogy minden előírást betartva működni tudjanak. Elmondása szerint arra törekedtek, hogy igényesen alakítsák ki a gyorsétkezdét, hogy a betérő vendég érezze, az alacsony ár mellett adnak a minőségre is.

Árban nem nagyon van párja

Fülöp Máté

A pizzát helyben sütik. A konyha az eladóhelyiség felett van, hátrébb pedig a raktár. Arra a kérdésre, hogyan jön ki a 200 forintos pizzaszelet ára, Mester úgy válaszolt, hogy "nagy varázslat nincs a történetben". Nyilvánvalóan nem használhatják a legdrágább alapanyagokat, serranót vagy pármai sonkát. De arra odafigyelnek, hogy friss, jó minőségű hozzávalókkal dolgozzanak. Egy nap "több száz pizza szeletet" adnak el. Nyilván drágábban is adhatnák (az éjszakai szórakozóhelyekre kitelepült pizzások 100-200 forinttal drágábbak), de Mesterék hosszabb távú megtérülésben gondolkodnak, ezért nekik megéri kisebb haszonkulcsot rátenni a költségekre.

A hosszabb táv a tulajdonos szerint 5 évet jelenthet, addigra hozza vissza a pénzt a pizzázó. Mostanra már sikerült “gyökeret vernünk” a környéken, a kezdeti 3 alkalmazott mellé már felvettek még négyet. "Budapest egyre inkább kezd betelni hasonló gyorsétkezdékkel, ha lépnénk is, azt nagyon átgondolnánk" – hangsúlyozta Mester.

A pizzázó tulaja elégedett az eddig elért eredménnyel. "Rengeteg barátom veszítette el a munkáját a válságban. Én örülök, hogy van munkám, meg annak is, hogy egy-két embernek én is tudok munkát adni" – fejtette ki Mester. Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet megélni a pizzázásból, Mester elmondta, hogy keresett már jobban is, de most olyan munkát végez, amit szeret csinálni. Ráadásul szerinte teljesen más érzés, amikor az ember a saját vállalkozását indítja el, mintha egy nagyobb lánc részeként működne.