Az öregedés nemcsak abban változtat meg bennünket, amit a tükörben látunk. Az érzékszerveink működése is átalakulhat, köztük az ízérzékelésünk is – és ennek meglepően messzire vezető következményei lehetnek. Megnéztük, mi változik az évek múlásával, és miért érdemes erre jobban figyelni idősebb korban. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Mi számít aranyérnek? Ha már egyetlenegyszer is érzékelünk tünetet, vagy ha többször is előfordul? Az aranyér melyik fázisában érdemes az öngyógyítást elkezdeni, és mikor kell orvoshoz fordulni? Íme aranyér-kisokosunk.
Valaki gondosan összeszámolja, mennyi fehérjét evett aznap: egy proteinpuding reggelire, egy fehérjeszelet edzés után, egy nagy adag túró, esetleg egy kanál fehérjepor a turmixba. Az applikáció zöld pipát tesz a napi cél mellé, és ez a szám kezdi jelenteni számára, hogy helyesen táplálkozott. Közben szinte senki nem tudja megmondani azt, hány gramm rostot evett aznap. Pedig ez fontos meghatározója annak, hogy mennyire működik jól a bélrendszer.
Amerikai és ausztrál kutatók szerint számos pozitív hozadéka lehet annak, ha a hagyományos só helyett káliummal dúsított változatot fogyasztanának az emberek.
Brit kutatók szerint aki növényi alapú tejtermékeket fogyaszt, az jóval kevesebbet vihet be a szervezetébe a legfontosabb mikrotápanyagokból.
Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegségről van szó, amelynek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.
Kínai kutatók több mint 5000, 80 évnél idősebb embert vizsgáltak meg, hogy kiderüljön, a táplálkozásnak van-e szerepe az idős életkor elérésében.
Lehet, hogy ugyanaz a reggeli, ebéd vagy vacsora nem ugyanazt váltja ki a szervezetünkből attól függően, mikor esszük meg. Az inzulinérzékenység, a glükóztolerancia és a biológiai óránk működése ugyanis a nap során változik. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogyan érdemes időzíteni az étkezéseinket – különösen akkor, ha időszakos böjtöt követünk, fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen szeretnénk jobban együttműködni a saját ritmusunkkal. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Sokkal több cukrot veszünk magunkhoz a hétköznapokban, mint gondolnánk, köszönhetően a gyártók trükközésének és a hiányos ismereteinknek. Ebből a szempontból a méz és egyes alkoholok is becsapósak. Mitől más a természetes és a hozzáadott cukor? Miért fontos a glikémiás index?
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, az emberek hajlandóak-e olyan ételt választani, aminek kisebb a környezeti lábnyoma, ha tudják, melyik az.
Ausztrál kutatók 2024-ben fejlesztették ki az újfajta kenyérreceptet, ami egészségesebb étkezés felé terelhetné a társadalmat.
A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.
A napi öt adag zöldség és gyümölcs régóta az egészséges étrend egyik alapüzenete. Egy új nemzetközi kutatás szerint azonban ez önmagában még nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy bizonyos, a szív egészsége szempontjából fontos növényi vegyületekből megfelelő mennyiséghez jussunk. A kérdés nemcsak az, eszünk-e elég zöldséget és gyümölcsöt, hanem az is, hogy melyeket választjuk.
A hormézisről többnyire a böjt, a szauna, a hidegterhelés vagy az edzés kapcsán beszélünk, pedig a jól adagolt jó stressz a tányérunkon is érvényesülhet. A brokkoliban, a chiliben, a kávéban, a teában, a bogyós gyümölcsökben vagy az olívaolajban található növényi vegyületek nem egyszerűen tápanyagok: kis mennyiségben olyan jelzéseket adhatnak a szervezetnek, amelyek alkalmazkodásra késztetik a sejteket.
Brit kutatók vizsgálata alapján a böjtölés egy formája rendkívül jót tesz nemcsak a szájüreg, de az egész szervezet gyulladásos paramétereinek.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről sokszor úgy beszélünk, mintha kizárólag egyéni döntés kérdése lenne, mit veszünk le a polcról. Csakhogy az olcsó, hiperízletes, agresszíven reklámozott termékek mögött óriási gazdasági érdekek, lobbihálózatok és vitatott önszabályozási rendszerek állnak. Élelmiszeripari szereplőkkel és népegészségügyi szakértővel beszéltünk arról, meddig bízhatjuk a fogyasztókra az egészségesebb választást, és milyen népegészségügyi javaslatcsomag kerülhet az új kormány elé.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az úgynevezett tiszta étkezés komoly egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet.
Mi lenne, ha a koleszterinszintünk javításához nem hónapokig tartó diétára, hanem mindössze két napra lenne szükség? Egy új német kutatás szerint a rövid, intenzív zabdiéta meglepően tartós anyagcsere-előnyökkel járhat. A történet azonban nem ennyire egyszerű: úgy tűnik, nem mindenkinél működik ugyanolyan hatékonysággal.
A kutatók szerint komoly ára lehet annak, hogy a gyorséttermek, étkezdék és utcai ételárusok ma már a mindennapjaink részévé váltak.
A munkahelyi ebédet sok cég még mindig logisztikai ügyként kezeli. Legyen gyors, megfizethető, és ne akassza meg a munkanapot. Pedig az ebédszünetben naponta ismétlődő apró döntések idővel szokássá állnak össze. Ami rendszeresen a tálcára kerül, nemcsak a dolgozók étkezési rutinját és egészségét alakítja, hanem a vállalati kultúrát is. Megnéztük, mit mond ma a tudomány arról, hogyan lehet egy céges menzát úgy átalakítani, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb döntés.
