Magyarországon túlságosan is összefügg a külpiaci aktivitás és az innovációs képesség a vállalatmérettel és a létszámmal. „Hajlamosak a cégek úgy tekinteni az exportra, mint egy olyan lépcsőfokra, ami előtt még sok egyebet meg kell lépni, és csak akkor jöhet szóba, ha a többin már túl vannak.” – hívja fel a figyelmet a hibás szemléletre Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadócég első embere – írja az Insider blog.

A Global Entrepreneurship Monitor rendszeresen közzétett jelentésében mindig külön figyelmet szentel a frissen induló vállalkozások nemzetközi beágyazottságának. E felmérés szerint a 42 hónapnál nem idősebb vállalkozások esetében Magyarországon csupán 23 százalék azon cégek aránya, hol legalább az ügyfelek negyede külföldi. Ez erőteljes különbség például Romániával vagy Horvátországgal összehasonlítva, ahol eléri a 35%-ot is ez az arány.

Elsősorban társadalmi, kulturális okai vannak a Creative Expert Consulting szerint a lemaradásnak. A nemzetközi ismeretek hiánya nem csak az alacsony szintű nyelvtudásban testesül meg, hanem a gazdaságföldrajzi, nemzetközi kereskedelmi ismeretek alacsony színvonalában is. A vállalkozási ismeretek tekintetében is nagyon rosszak a beidegződések. „A vállalkozók előbb vásárolnak egy kimutathatatlan olvasottságú helyi lapban negyedoldalas hirdetést, mint hogy rendes, kétnyelvű honlapot alakítsanak ki, bemutatva tevékenységüket, referenciáikat, kapcsolat-felvételi csatornáikat” – mutat rá Füzesi Attila. Már az alapításkor szükséges gondolni a jövőbeni nemzetközi lehetőségekre. Akár már a név kiválasztása, a cégforma és az induló tőke mértékének meghatározása is befolyásolhatja, hogy milyen esélyei lesznek a cégnek később a külpiacon.