Az osztalékalap a 2012. évi speciális tételek nélküli nettó eredmény 25 százaléka és annak ellenére magasabb a tavaly kifizetettnél, hogy az eredmény csökkent 2012-ben az előző évhez képest. A társaság tulajdonában lévő saját részvényekre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényesek között osztják szét. A kifizetés idejéről később határoz a Mol igazgatósága. A közgyűlésen a szavazatok 60,61 százalékát képviselik.

A Mol 2009 és 2011 között nem fizetett osztalékot, részben az INA 2008-as akvizíciója, részben pedig a pénzügyi válság következtében, majd 2012-ben tért vissza az osztalékfizetéshez. Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója a közgyűlésen kifejtette, hogy a menedzsment a jövőben is elkötelezett az osztalékfizetés mellett, ugyanakkor a pénzügyi stabilitás megőrzése továbbra is prioritás marad.

A Mol-osztalékból a magyar állam több mint 11 milliárd forinthoz juthat. Az állam 24,6 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a cégben.

A közgyűlés a Mol magyar számviteli törvény szerint elkészített éves beszámolóját 3033 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 55 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel és 98 milliárd forint lekötött tartalékkal fogadta el. A Mol-csoport nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készített konszolidált éves beszámolóját pedig 4766 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 152 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel hagyta jóvá.

Molnár József, az olajtársaság vezérigazgatója az igazgatóság jelentését ismertetve kiemelte, hogy a csoport tiszta eredménye csak kismértékben csökkent tavaly annak ellenére, hogy Szíriából nem realizált bevételt a Mol. Emellett a társaság megőrizte pénzügyi stabilitását.

A Mol "tiszta" újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-ja (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 573 milliárd forintot ért el 2012-ben, 7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. A Szíriából származó bevétel 2011-ben 75 milliárd forint volt, 2011 októbere óta azonban a Mol nem realizált bevételt onnan.

Az upstream üzletágban tavaly 14 százalékkal csökkent a profit, ennek ellenére ez maradt a csoport jövedelemtermelésének motorja - fejtette ki a vezérigazgató. Hozzátette, hogy Szíriát kiszűrve nőtt a szegmens eredménye. A downstream (feldolgozás-kereskedelem) üzletág kiemelkedően teljesített 2012-ben, a tiszta eredménye megduplázódott. A beruházások és befektetések értéke (CAPEX) 2012-ben 289 milliárd forint volt, 5 százalékkal több az előző évinél.

A Mol-csoport pénzügyi pozíciója erősödött, a nettó eladósodottság az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére esett. A pénzügyi stabilitás megőrzését a vállalat a jövőben is prioritásként kezeli, ennek érdekében az osztalékfizetéseket a beruházásokhoz hasonlóan a működési cash-flowból kívánja finanszírozni.

A jövőre vonatkozó terveket ismertetve Molnár József kifejtette, hogy a következő két évben tesztelik azokat a mezőket, amelyek a csoport középtávú növekedését megalapozzák. A fő fókuszban Irak Kurdisztáni régiója lesz, ahol nemrég a harmadik szénhidrogén találatát jelentette be a Mol, ott a kitermelés már az idén megindulhat. Ezen felül egyre nagyobb hangsúlyt kap Kazahsztán is, ahol 2015 végén várható kitermelés.

A kitermelés 2013-ban napi 110 ezer hordó olajegyenérték körül várható, a következő két évben pedig 110-120 ezer lehet. 2017-2020-ra napi 170-180 ezer hordóolajegyenértékes termelést kíván elérni a Mol. A downstream üzletágban a vállalat folytatja a megkezdett hatékonyságjavító programot. A társaság várakozásai szerint a benzinkereslet továbbra is csökken, míg a dízel termelési kapacitáshiánya hosszú távon fennmaradhat Európában.

Beruházásokra az idén 1,5 milliárd dollár elköltését tervezi a vállalat, ennek több mint 60 százalékát az upstream üzletágban. Középtávon évi maximum 2 milliárd dollár a tervezett beruházási összeg. A részvényesek felhatalmazták az igazgatóságot saját részvények vásárlására a következő 18 hónapban, legfeljebb az alaptőke 25 százalékának erejéig. A saját részvények felhasználhatók például akvizíciók során fizetési eszközként, továbbá részvényalapú ösztönzési rendszerek működtetésére, vagy a tőkeszerkezet optimalizálására.

A közgyűlés megválasztotta Hernádi Zsoltot 2013. május 1-jétől újabb öt évre az igazgatóság tagjának. A Mol elnök-vezérigazgatójának eredetileg 2014. február 24-én járt volna le az igazgatósági tagsága, azonban hogy ne kelljen emiatt majd rendkívüli közgyűlést összehívni, Hernádi Zsolt április 30-i hatállyal formálisan lemondott mandátumáról, hogy a mostani közgyűlés megválaszthassa. Megújították Mulham Al-Jarf igazgatósági tagságát is 2018. április 24-ig, tovább erősítve ezzel a Mol hosszú távú stratégiai szövetségét az Oman Oil Companyval. Al-Jarf az ománi társaság vezérigazgató-helyettese.