A 2011-es – a legfrissebb hozzáférhető – mérlegadatok szerint a bor előállítást főtevékenységként végző magyarországi cégek 92 milliárd forint árbevétel mellett összesen 186 millió forint adózott eredményt értek el – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az ágazat 20 legnagyobb szereplője közt senki nem képviselteti magát a Soproni borvidékről, vagy Dél-Balatonról, egy-egy cég van csak jelen Tokajból, Badacsonyból, Villányból, Egerből, Szekszárdból, Neszmélyből és a Mátrai borvidékről, a többi cég az Alföldi borrégióban vagy Budapesten van bejegyezve.

„A borász szakma élmezőnye jól láthatóan kettészakadt. Az egyik kategóriában találhatók azok a szereplők, akik ipari mennyiségben állítanak elő alsó- és középkategóriás bort, jellemzően nem saját, hanem vásárolt szőlőből. A másik csoportba azok a nagy pincészetek tartoznak, akik saját szőlőből prémium-, felső- és középkategóriás borokat termelnek, márkát építenek, nevük egyben védjegyükké is válik” – mondja Cserháti Gábor a KPMG igazgatója, aki a listát a földalapú és ültetvényfejlesztési EU-s támogatásokkal összevetve jutott erre a következtetésre.

„Bár elképzelhető, hogy egy-egy borászat külön cégbe szervezi a szőlőtermesztést, és egy másikba a bor készítését, összességében azért az valószínűsíthető, hogy a legnagyobb piaci szereplők között is vannak olyanok, akik nem rendelkeznek saját név alatt szőlőültetvénnyel” – mondja Cserháti Gábor. A hipermarketek polcain sorakozó 300 forintnál is olcsóbb palackozott borokra elég nagy kérdőjelekkel néz a szakma. Ilyenkor felmerül a gyanú, hogy ezek nem megfelelő minőségű alapanyagból készültek.

Ha nem vesszük figyelembe a listavezető, és kizárólag pezsgőgyártással foglalkozó Törley eredményét, akkor a lista szerint az ország legnagyobb borászata a kiskunmajsai Grape-Vine Kft. A Top20-ban kevés az igazán ismert bormárka, mint a 2. helyezett Tokaj Kereskedőház Zrt. a 7. Weinhaus Kft. a 8. Varga Pincészet, a 10. Hilltop Neszmély, az Ostoros, a Csányi pincészet vagy a Nagyrédei. A többi márkával nem lehet találkozni a boltok polcain. „A borászatban rendkívüli jelentősége van a méretgazdaságosságnak, jelentős mennyiség nélkül ugyanis lehetetlen az áruházak polcaira kerülni. Erre azonban saját ültetvénnyel rendelkező borászat 1 milliárd forintos befektetés nélkül nem lehet képes” – mondja Cserháti Gábor.