Ha van évszak, amikor Alsó-Ausztria teljes pompájában tárul fel előttünk, az az ősz. Szeptembertől október végéig a szőlőskertekben zajlik a szüret, a pincékben nagy a sürgés-forgás, a borvidéki falvakban pedig folyamatos a jövés-menés. Ezt hívják errefelé borősznek, vagyis az „ötödik évszaknak”.
Két-három héttel korábban kezdődik 2026-ban a szüret, azonban ez egyáltalán nem jó hír, mert az aszály és az aranyszínű sárgaság együttesen okozza, hogy előre kell hozni a szőlő betakarítását. A klímaváltozás pedig alapjaiban írja át a magyar borászatok működését: előnybe kerülhetnek a prémium előállítók.
Míg Budapesten leginkább a Margitsziget szárazra került csúcsán készült szelfik száma jelzi az aszály súlyosságát, 150-200 kilométerre, az Alföldön lassan tényleg sivatagra emlékeztető vidéken küzdenek a gazdálkodók.
Eladják a márkát és az eszközeiket, és levelet írtak a beszállítóknak. Aki gyorsan akarja a pénzét, annak tartozása 40, akinek nem olyan sürgős, annak 50 százalékát ajánlják fel.
Császár Dániel Gergelynek enélkül is jól fial az, hogy néhány éven keresztül közbeszerzésekkel foglalkozott a kormányban.
A borászatoknak a saját túlélésük érdekében is a fiatalokat kell a bornak leginkább megnyerniük – állítja Frittmann János. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnökét a spritzek és gyöngyözőborok mellett az amerikaikabóca-fertőzésekről is kérdeztük.
Az ügynek már egy másik gyanúsítottja is van.
A múlt évi alacsony termés mellett a világtrendek sem a termelőknek kedveznek.
Az teszi igazán különlegessé a szekszárdi borászat vezetőjének minapi letartóztatását, hogy olyan emberről van szó, aki adónyomozóként korábban a legmagasabb szintekig jutott. Politikai kapcsolatai kormánytagokig, gazdasági hálója pedig a leggazdagabbakig ért, köztük egészen Mészáros Lőrincig.
A pincészet vezetőjét költségvetési csalással gyanúsítják, az ügyészség szerint 3,6 milliárd forintos kárt okozott.
Összejátszott a hordókat szállító cég ügyvezetőjével a borász, több cégén keresztül károsította meg a költségvetést.
Új vezérigazgatót nevezett ki a néhány éve államiból egyetemi alapítványi vagyonelemmé tett Grand Tokaj Zrt. élére a kuratórium. Egyelőre nem látni, hogy mi a meghirdetett újabb paradigmaváltás értelme.
Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora összeget fizetett az ingatlanokért, de azok értéke meghaladhatja az egymilliárd forintot is. Korábban a Szalay-Bobrovniczky Kristóf családjáé volt a terület, de az államosításkor elvették tőlük.
Vívónak készült, tévékapcsolgatás közben azonban ráakadt egy borászról szóló műsorra, és azonnal eldöntötte, ő is ezt akarja csinálni. Földi Bálint a barátaival kezdett bort készíteni a Balaton-felvidéken, azóta a palackjai eljutottak Budapest legjobb éttermeibe is.
A klímaváltozás miatt hat évtizedes mélypontra zuhant a globális bortermelés, de csökken a kereslet is. Közben Kína bejelentkezett a nemzetközi piacra.
A rossz időjárás mellett a fogyasztói kereslet csökkenése is megviseli a szőlőtermesztőket és a borosgazdákat, akiket a kormányok és az Európai Unió is igyekeznek támogatni.
Annyira megemelkedtek a termelési költségek a borászati ágazatban, hogy ha nem emelnek árat a borászok, 30-35 ezer vidéki család megélhetése kerülhet veszélybe - állítja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
Az állami beruházások a tokaji borvidékre összpontosítanak, a szakmai egyetértés azonban hiányzik: így épül Hegyalja gazdasági-turisztikai környezete, ahol régi-új szőlőbirtokain a kormányfő családja is gazdálkodik.
A gazdasági környezet és a megváltozott légkör miatt döntött így.
Erről egy 65 borszakértőből és borászból álló nemzetközi zsűri véleménye döntött.
