Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Biró Ferenc, az E&Y visszaélés-kockázatkezelési üzletágának partnere kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a regionális visszaélési felmérésben összesen 3459 vezetőt kérdeztek meg, köztük Magyarországon 100, Kelet-Európában 1256, a fejlett országokban 1500, a gyorsan növekvő országokban pedig 1103-at.
A válaszokból kiderült: a magyar vezetők még a régióbeli országoknál is lényegesebben pesszimistábbak a piac jövőbeni alakulásával kapcsolatban, csupán 15 százalékuk számít az üzleti környezet javulására a következő 12 hónapban, míg Nyugat-Európában a megkérdezettek 22, Kelet-Európában 27 százaléka.
A magyar vállalatvezetők 62 százaléka növekvő nyomást érez annak érdekében, hogy teljesítse a pénzügyi célokat, hasonló arányban tapasztalják ezt a fejlett országokban is, Kelet-Európában azonban csak 51 százalék számolt be erről.
A honi válaszadók több mint kétharmada (69 százalék) tapasztalt részlegénél valamilyen keresetmegvonást az elmúlt 12 hónapban: 42 százalék infláció alatti béremelést, 39 százalék a bónuszok, juttatások csökkentését, 24 százalék a bérek befagyasztását, 12 százalék pedig a bérek csökkentését. Biró Ferenc szerint a kompenzáció csökkentése azért lényeges, mert ha az érintettek attól tartanak, hogy a juttatásuk, életszínvonaluk csökkenni fog, az az eredmények javítására motiválhat.
Magyarországon a visszaélést és a korrupciót a válaszadók 70 százaléka tartja az üzleti élet szerves részének, míg a régióban 74 százalék, vagyis továbbra is nagy a szakadék Kelet-Európa és Nyugat-Európa (39 százalék) között.
A szakértő kifejtette: a magyar válaszadók tudatosságát mutatja, hogy sokan jól érzik, mi fér bele az etikus viselkedés fogalmába: 18 százalék gondolja például úgy, hogy a személyes ajándék és szolgáltatások felajánlása belefér az etikus működésbe egy üzlet elnyerése érdekében, ám csupán 5 százalék vélekedik ugyanígy a készpénz felajánlásáról. Ennek a tudatosságnak a része az is, hogy Magyarországon magasabb arányban (53 százalék) ismerik el a megkérdezettek egy korrupció-ellenes szabályzat relevanciáját és jogosultságát, mint Kelet-Európában (46 százalék) vagy Nyugat-Európában (42 százalék). Saját vállalatuknál működő korrupció-ellenes szabályzatukról már nem ennyire pozitívan nyilatkoznak a megkérdezettek, csupán 40 százalékuk gondolja úgy, hogy a céges szabályozás nem gátja versenyképességüknek, és csak 30 százalék tartja hatékonynak az üzleti gyakorlat fényében - ismertette a szakértő.
A felmérésben rákérdeztek a pénzügyi beszámolók manipulálására is. A magyar válaszadók nagyon alacsony arányban (6 százalék) állították, hogy vállalatuknál gyakorlat a pénzügyi eredmények kozmetikázása, miközben a közép-európai válaszadóknak 20, a nyugat-európaiaknak 13 százaléka.
Biró Ferenc szerint a pozitív eredmények ellen szól, hogy a magyar korrupció-elleni szabályzatok csupán 27 százalékának része az átlátható beszámolási eljárás, míg Kelet-Európában ez 50, Nyugat-Európában 54 százalékban van jelen. Emellett általánosságban is elmondható, hogy a hazai szabályzatokban jelentősen alacsonyabb arányban szerepelnek egyes visszaélésre, korrupcióra alkalmas területek (például vendéglátás, promóciós költségek, alkalmazható tanácsadók listája), és eredményességük messze elmarad a nyugat-európai átlagtól.
"A felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a cégek többségénél nem megfelelően működnek a kockázatmenedzsmenti rendszerek. Ennek következtében nem lehet megállapítani azt sem, hogy mikor és hogyan kozmetikázták a pénzügyi eredményeket" - mondta Biró Ferenc, aki szerint e téren különösen érdemes külső szakemberek segítségét igénybe venni.
A szakértő az MTI kérdésére elmondta: a magyar válaszok alapján az előző évekhez képest fejlődés mutatható ki, az emberek tudatosabbak, ugyanakkor a vállalatok életében ez még nem tapasztalható. Ahhoz, hogy a "feketebárányokat" ki lehessen szűrni, megfelelő kockázatkezelési módszerek szükségesek, amelyek még hiányoznak. A korrupció elleni küzdelem fontosságával mindenki tisztában van, de a megvalósítás gyerekcipőben jár - vélekedett.
