Számos olyan esetről hallani, amikor a későbbi finanszírozási lehetőségeket szűkítette, hogy az ötlet korai fázisában, csekély befektetés fejében a tulajdonosok üzletrészt adtak át. Érdemes tehát már az ötlet kidolgozásától kezdve tudatosan készülni arra, hogy nemzetközi szinten is értelmezhető terméket/szolgáltatást nyújtó, fenntartható tulajdonosi struktúrával rendelkező vállalkozást építsünk, hiszen a termék globális piacra lépéséhez legtöbbször egy befektetési kör nem elegendő.

A kezdeti fázis finanszírozási, szakmai nehézségeinek áthidalására több megoldás is létezik (inkubátorok, üzleti angyalok, mentorok bevonása, vállalkozásgyorsító programok), ezek közül az elmúlt években kiemelt népszerűségnek örvendenek a vállalkozásgyorsító programok (acceleratorok). A vállalkozásgyorsítók az inkubátorokkal szemben a fizikai (iroda, tárgyaló), valamint az üzleti infrastruktúra (könyvelés, jogi tanácsadás) biztosítása helyett a szakmai támogatásra (ügyfélorientált termékfejlesztés, üzleti modell, stratégia) helyezik a fókuszt. Felkészítik a vállalkozást arra, hogy vonzó befektetési célponttá váljon a program köré gyűlt befektetőknek. Az acceleratorok általában egyszerre 8-10 céggel dolgoznak, és évente általában két programot indítanak.

A vállalkozásgyorsító programok leggyakrabban a szakmai támogatáson túl magvető finanszírozással is segítik az induló csapatokat. A programok segítségével a startupperek idejük teljes egészét a vállalkozásukra fordíthatják, hiszen átlagosan 2-3 ötletgazda 3-6 havi bérköltségére és alapvető kiadásaira elegendő tőkét bocsátanak a vállalkozásgyorsító programok az alapítók rendelkezésére.  A legsikeresebb accelerator programok az Egyesült Államokban a Y Combinator, vagy a Techstars, míg Európában a Seedcamp mondható a legismertebb brandnek.

A nemzetközi programok jellemzően 8-10 százalékos üzletrészért bocsátanak 40-60 ezer eurót a projektek rendelkezésére. Az elmúlt években több magyar projekt is megkapta a kezdeti lendületet nemzetközi accelerator programoktól, az Antavo a londoni Seedcamp, a Brickflow az észt Startup Wise Guys és a chilei Startup Chile, míg a Sighter az ír Propeller programját vette, illetve veszi sikerrel.

“Az acceleratorokra úgy tekintettünk, mint iskolákra, egyfajta MBA programokra, amikért a cégünk tulajdonrészével fizetünk. Tanulni és kapcsolatokat építeni szerettünk volna olyan közegben, ahol a minimális anyagi hátteret és infrastruktúrát biztosítják számunkra" – fűzte hozzá Langmár Péter, a Brickflow alapítója.

A nemzetközi vállalkozásgyorsító programok legnagyobb értéke a vállalkozók szerint nem a finanszírozás, hanem a rendelkezésükre bocsátott tudás és kapcsolatrendszer, amit a mentorok révén biztosítanak a programok. Az elmúlt években a vállalkozásgyorsító programok közötti verseny a legjobb cégekért már nem a befektetési összeg nagyságán alapul, hanem az iparági szakértők, valamint a bevont mentorok ismertsége és befolyása jelent versenyelőnyt. A jelentkező cégek kiemelt figyelmet fordítanak az acceleratorok által gondozott cégek utóéletének, hiszen ez meghatározza, hogy mit várhatnak az intenzív program leteltével, hogyan viszonyul hozzájuk majd a piac beleértve a potenciális partnereket és befektetőket.

Az iparági sztendernek számító Y Combinator a seed-db.com weboldal adatai alapján a az elmúlt 8 évben 513 vállalkozást segített közel 1,1 milliárd dollár befektetéshez, a sikeres vállalatértékesítések összértéke pedig meghaladja az 1 milliárd dollár összértéket. Makrogazdasági jelentőségét pedig remekül mutatja, hogy közel 1800 munkahelyet teremtettek a Y Combinator eddigi cégei, amelyek közül a legismertebbek a Airbnb, Dropbox vagy a Scribd.

A vállalkozásgyorsító programok sikertényezőiről a szerző által publikált tanulmány részletesen beszámol, amely az első hazai referenciamunka a témában.