Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A megindított csőd- és felszámolási eljárások átlagos cégszámhoz viszonyított arányából kalkulált Bisnode Bedőlési Index (BBI) 2013 első negyedéves értéke 3,79 százalékos volt, ami javulást jelent a múlt évre vonatkozó 4,08 százalékos értékhez képest. A BBI értéke a gazdasági klíma javulását jelzi, összhangban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataival, amely némi élénkülésről tanúskodik. Az idei első negyedévben a bruttó hazai össztermék (GDP) éves összevetésben 0,9 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest azonban bővült, igaz, a növekedés csak a építőipar és a mezőgazdaság teljesítményének köszönhető.
A Bisnode Bedőlési Indexének javulása mindenképpen kedvező, a mutató értéke még mindig magasnak mondható, a válság előtt ugyanis 2 százalék körül volt az átlagos bedőlési arány – közölte Keleti József, ügyvezető igazgató. A BBI javulása mellett jó jel, hogy az első negyedévben mindössze négy ágazatban romlott a helyzet tavalyhoz képest: a „számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása”, az „egyéb feldolgozóipari tevékenység”, a „közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás”, valamint a „bányászat, kőfejtés” néven nyilvántartott ágazatokban, a többi szektor azonban jobb eredményt ért.
A legnagyobb javulást a bútoripar produkálta, az ágazat tavalyi 5,15 százalékos bedőlési mutatója 67 bázisponttal 4,49 százalékra csökkent, igaz még így is meghaladja a Bisnode Bedőlési Index országos átlagot jelző, 3,79 százalékos szintjét. A javulás mértékét nézve dobogós lett a „szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” és „élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása” néven futó ágazat, előbbi tavalyi bedőlési indexe 6,16 százalékról 5,54 százalékra csökkent, utóbbinál pedig 4,52 százalékról 3,96 százalékra esett a mutató.
Az abszolút teljesítményt nézve 2013 első három hónapjában az évek óta vergődő építőipar produkálta a legrosszabb, 6,32 százalékos bedőlési mutatót, igaz, ez javulást jelent a 2012-ben mért 6,76 százalékhoz képest. A legjobb bedőlési index pedig a humán-egészségügyi, szociális ellátáshoz kötődik, ez a szektor 0,71 százalékot ért el, ami szintén jobb, mint a tavalyi, 0,76 százalékos mutatója.
Érdekes eredmények születtek a területi bontásban is. Az idei első negyedévben Komárom-Esztergom megye végzett az élen, az ottani társaságok bedőlési indexe mindössze 2,47 százalékos volt, a 2012-ben mért 2,48 százalék után, ez javulást, lényegében pedig stagnálást jelent. A legrosszabb eredményt az első negyedévben Bács-Kiskun produkálta, az érintett megye 5,95 százalékos bedőlési aránnyal zárta az első negyedévet, ám még ez az eredmény is jobb a tavalyi 6,19 százaléknál. Az első negyedévet 3,79 százalékkal záró Bisnode Bedőlési Indexnél 13 megyében volt jobb a mutató, a többi megye és Budapest eredménye azonban rosszabb, vagyis magasabb lett annál.
A 19 megye és a főváros tavalyi bedőlési indexe közül mindössze két megye, Pest megye és Zala megye mutatója romlott az első negyedévben. Tizenhét megye és a főváros ugyanakkor a 2012-esnél jobb eredményt ért 2013 első három hónapjában. Kiemelkedően szerepelt ebben az összevetésben Borsod megye és Nógrád megye, bedőlési indexük ugyanis több mint 1 százalékponttal esett a múlt évi arányhoz viszonyítva, így Borsodban 2,95 százalékos, Nógrádban pedig 5,23 százalékos volt az első negyedévben. Utóbbi megye esetében fontos megjegyezni, hogy bár a javulás valóban jelentős volt, de még így is magas az megyei részindex értéke, ez pedig a megye kedvezőtlen gazdasági környezetére utal.
