EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A VOSZ-nak az ország 105 takarékszövetkezetéből 65 a tagja, a szövetség ezenkívül az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) stratégiai partnere - emelte ki a főtitkár.
Áder János köztársasági elnök szerdán megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. A múlt kedden beterjesztett, és kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt jogszabálytervezetet csütörtökön fogadta el az Országgyűlés, 214 igen és 42 nem szavazattal.
Az államfő leszögezte: a törvénnyel nem ért egyet, a jogbiztonság elvére és a "normavilágosság követelményére figyelemmel" a törvény szövege pontosításra szorul a jogrendszerbe való beilleszkedés érdekében. Dávid Ferenc hangsúlyozta: takarékszövetkezeti szemmel pozitív, hogy Áder János visszaküldte a parlamentnek a törvényt; a köztársasági elnök ezzel kapcsolatos érvei "korrektek, objektívek".
A levélből idézve a VOSZ főtitkára kiemelte, hogy Áder János a törvénnyel több ponton nem ért egyet, valamint, hogy álláspontja szerint a törvényt ismételten meg kell tárgyalni, meg kell vitatnia a parlamentnek. A kormánynak meg kell hallania a köztársasági elnök szavát - fogalmazott Dávid Ferenc. Elmondta, kedvezőnek tartják Giró-Szász András kormányszóvivő azon szerdai nyilatkozatát is, amely szerint a kormány mérlegeli a köztársasági elnök észrevételeit a takarékszövetkezeti törvénnyel kapcsolatban.
Dávid Ferenc kifejtette: a joganyag újratárgyalása során szóba kell kerülnie annak a kérdésnek, hogy maga a jogszabály megfelelően elő volt-e készítve, megfelelt-e a jogalkotásról szóló törvény követelményeinek, és azt megtárgyalták-e érdemben az érintettekkel.
Szóba kell kerülnie annak is, hogy amikor a takarékszövetkezeti integrációt erősíteni és az intézményvédelmi alapot egységesíteni akarják, akkor "feltétlenül szükséges-e, hogy az állam a törvény erejénél fogva vételi jog biztosításával többséget szerezzen a takarékszövetkezeti bankban" - vélekedett a főtitkár.
Dávid Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy szinte mindegyik takarék szövetkezeti formában működik, vagyis magánszemélyek társas vállalkozásaként. Emiatt - amikor a tulajdonosi szerkezetet ilyen mértékben és egyoldalúan meg szeretnék változtatni - felmerül a magántulajdon védelmének a szempontja is.
A főtitkár jelezte: a takarékszövetkezeti közösség érdekelt az intézményrendszer korszerűsödésében, van alapja annak, hogy az integrációt fejleszteni kell, ugyanakkor az OTSZ szerint nem lehet úgy integrációt építeni, hogy az érdekelteket kihagyják az egyeztetésekből. Az OTSZ azt szeretné, ha a szövetkezeti autonómia nem sérülne az átalakítás során, és továbbra is aktív szereplője lenne a takarékszövetkezeti rendszernek. "Nincs ellenünkre az állami tulajdon, hiszen ma is 38,5 százalékban tulajdonos a TakarékBankban a magyar állam", de azt ellenzik, hogy az állam túl erős jogosítványokat szerezzen.
Dávid Ferenc kifejtette: az integráció két lábon áll; mind a bankot, mind az Integrációs Szervezetet érdemes erősíteni, korszerűsíteni, de ezt - bár az állam orientáló szerepe elfogadható - a tulajdonosoknak kell megtenniük. A VOSZ főtitkára elmondta: az Országgyűlés a pénteki napirend szerint a hét utolsó napján tárgyalja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt, és szerinte addig még van mód az egyeztetésre.
