Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A japán főváros forgalmas, fiatalok által kedvelt Sibuja negyedében található Szakuragaoka kávézóban a vendégeket egy fekete és egy fehér, Cseresznye, illetve Csokoládé névre hallgató kecske szórakoztatja. A bolt bejáratánál egy ketrecben tartott állatokkal nemcsak játszani lehet, meg is lehet sétáltatni őket a környéken.
"Az állatos kávézók, ahol kutyákkal vagy macskákkal játszhatott az ember, nagyon népszerűek voltak, de úgy gondoltuk, hogy egy átlagos állat nem keltené fel annyira az emberek érdeklődését, mint egy kecske" - mondta Kavagucsi Rena, a hely főnöke a Reuters hírügynökségnek.
Japánban néhány évvel ezelőtt kezdtek el megjelenni az állatos kávézók, amelyekben a vendégek macskákkal, kutyákkal, nyulakkal játszhatnak italuk elfogyasztása közben. A piac telítődése miatt - és a nem túl szigorú japán állatvédelmi törvényeknek is köszönhetően - azonban mostanában már a szó szoros értelmében egyre vadabb állatos helyek nyílnak: baglyok, sólymok, papagájok, sőt óriáskígyók, tengeri teknősök és különböző gyíkfajok kezdték el benépesíteni Tokió és más japán nagyvárosok kávézóit.
Ezekhez képest a kecskék relatíve konzervatív választásnak tűnnek, de a sibujai kávézó döntése - talán pont visszafogottsága miatt is - sikeres volt. A kávézóba rengetegen térnek be azért, hogy találkozzanak a két kecskével.
"A városban élve nagyon messze vannak az olyan helyek, ahol állatokkal találkozhatok, és csak ritkán van időm elmenni ezekre a helyekre" - mondta egy vendég.
Habár Tokió közepén már a kecskék tartása is komoly áldozatokat követel a kávézó alkalmazottaitól, Kavagucsi a sikeren felbuzdulva extrémebb terveket szövöget: állítása szerint álma egy elefántos kávézó megnyitása, bár vélhetően ehhez még az alapvetően elnéző japán hatóságoknak is lenne egy-két szavuk.
