Az olasz étterem vezetősége szerint a 17 éves felszolgáló felfogta a történtek súlyát, és levonta a tanulságot, ezért térhetett vissza a háromnapos felfüggesztés után.
A magyarországi hoteleknek és a hajósturizmusnak is nehézséget okoz az energiaválság, miközben az erős forint miatt kevesebb a külföldi turista is. A magyarok még mindig délre indulnának, de sokatmondó, mennyivel nőtt meg a coolcation iránt érdeklődők aránya.
A Balaton partján csupán panaszkodást lehet hallani a idei szezonban. A vendéglátósoknak a munkaerőhiány és a vendégek hiánya okoz fejfájást, a nyaralóknak a csillagászati árak miatt áll égnek a haja. Már csak a nagyobb rendezvények hoznak össze olyan tömeget, ami korábban mindennapos látvány volt a tóparton.
A harmincas évek építészeti virágkorának egyik leglátványosabb emléke az újlipótvárosi Dunapark ház és a földszintjén található kávézó, amelynek hányattatása felidézi az elmúlt csaknem száz év magyar történelmét. Az újranyitás alkalmából idézzük fel ezt a történetet a vészkorszaktól a gulyáskommunizmusig, a gasztroforradalomtól a klímaváltozásig.
Vita alakult ki azon, hogy vajon a hulladékkoncesszió részét képezi-e az a használt sütőolaj, amiben rántott hús is sült az éttermekben. A Mohu szerint minden megy tovább a régiben, de az egyik legrégebbi erre szakosodott cég, a Biofilter Zrt. szerint ez a fajta olaj kikerül a koncesszió alól. Utóbbi érveit több minisztérium és a Nébih állásfoglalása is megerősíti. Az éttermek pedig kétszer is meggondolják, hogy mit mondjanak arról, mit sütöttek az olajban, és hogy kivel szerződjenek, mert vagy a hulladékgazdálkodási hivatallal, vagy a Nébihhel gyűlhet meg a bajuk.
A vendéglátás világa az elmúlt években csendben, de alapjaiban változott meg. A vendég ma is ugyanazt várja: minőséget, élményt, kiszámíthatóságot. A háttérben azonban egyre több a bizonytalanság. Munkaerőhiány, folyamatosan változó kereslet, növekvő költségek – ezek mind olyan tényezők, amelyek új működési logikát kényszerítettek ki a konyhákban. Ebben a környezetben kerültek újra fókuszba a kényelmi élelmiszerek. Nem mint „gyors megoldások”, hanem mint tudatosan használt, stratégiai eszközök. Ma már nem az a kérdés, hogy használ-e egy konyha kényelmi terméket, hanem az, hogy hol, hogyan és milyen minőségben teszi ezt.
Harminc év, két generáció, Görzenálból Budapest Garden. A Duna-parti szabadidőpark, amelyet az alapítótól fiai vettek át és pozicionáltak újra, mára egyszerre akkreditált versenyhelyszín, kertmozi, street food udvar és vállalati rendezvénytér – ráadásul egész évben nyitva tart. Zanati Márton ügyvezetővel családi örökségről, generációváltásról, a pandémia váratlan üzleti hatásairól és arról beszélgettünk, miért tanul meg villanyt szerelni egy vállalkozás tulajdonosa.
Egyes lakásoknál a tiltás ellenére is folytatódhat a jövedelmező üzlet, mivel kivonták magukat az önkormányzati hatáskör alól. Soproni Tamás helyi polgármester szerint így is eredményes a tiltás: 600 lakóépületben szűnt meg a rövid távú lakáskiadás. Ez nem mindenkit vigasztal.
Kevés olyan biztos pont van Budapesten, mint az idén harmincéves Rosenstein Vendéglő. Generációk látogatják évtizedek óta keddenként szalontüdőért, csütörtökönként pacalért, libanapokért, sóletért, töltött káposztáért. A Rosensteint nemcsak a konyhája tette legendássá, hanem az a természetes, magától értetődő vendégszeretet, amely Rosenstein Tiborból és fiából, Rosenstein Róbertből fakad. Mi a Rosenstein titka? Hogyan képes kiállni egy hely három évtized próbáját, amíg a világon minden megváltozott? Többek között ezekről is beszélgettünk a harminc éves évforduló kapcsán.
A vendéglátás és a közétkeztetés világa ritkán kap reflektorfényt úgy, hogy egyszerre szóljon innovációról, fenntarthatóságról és üzleti realitásokról. A SIRHA Budapest azonban évről évre pontosan ezt teszi: megmutatja, merre tart a szakma, és melyek azok a megoldások, amelyek nemcsak jól hangzanak, hanem működnek is a konyhák mindennapjaiban.
Rosenstein Robi harminc éve részt vesz a világhírű budapesti családi vendéglőjük életében, mégis abban a három évben tanulta a legtöbbet, amióta átvette a cégvezetést. A vendéglős a Mérlegen podcastban elmesélte, hogy mivel indítja a napi műszakot, sztorizgatott arról, hogy milyen élmény, amikor hollywoodi világsztárok esznek náluk, és azt is elmondta, milyen tervei vannak az étterem jövőjével kapcsolatban.
Mentőcsomagot kapnak a vendéglátóhelyek, ám az intézkedés a kínálati oldalra koncentrál. A magyarok étterem-látogatási szokásait azért is nehezebb lenne megváltoztatni, mert nem csupán anyagi, de pszichológiai okai is vannak az „élményétkezések” megritkulásának.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a vendéglátóipari egységeket célzó mentőcsomag az elmúlt napokban látványos hullámokat kavart a közösségi médiában, és a szakmai körökben egyaránt. Miközben abban viszonylagos konszenzus alakult ki, hogy az intézkedések érdemi könnyebbséget hozhatnak az éttermek számára, sokakban felmerült a kérdés, hogy ezek az intézkedések valóban a szükséges irányba mutatnak-e, vagy már túl későn érkeztek ahhoz, hogy érdemi változást hozzanak. Mit old meg a csomag, mit nem, és miről tereli el a figyelmet? A tervezetet a szakma képviselőivel elemeztük.
Adócsökkentést, kedvezményes hitelt és egy működési kisokost is kap a szektor.
Folyamatosan változnak a vendégek éttermi szokásai, amit nem kis kihívás követnie a szakácsoknak. De hogyan lehet a külföldi újdonságokat úgy használni, hogy megmaradjon bennük a magyarság is?
A Gault&Millau bonyolult értékelési rendszerében öt étterem kapta meg a legjobb minősítést.
Korábban már jelezte, hogy az idegenrendészeti törvény miatt szakács hiánnyal küzd, akkor bezárás lehetősége is felmerült, most átmeneti változásról írt.
Az étterem alagsorában keletkezett tűz átterjedt a vendégtérre is, a füst két lakásba is beszivárgott. Egyikből egy embert kórházba vittek megfigyelésre.
Éttermei kényszerű bezárásáról írt a közelmúltban a legismertebb magyarországi kínai séf, Wang mester, aki ezt egyértelműen ahhoz kötötte, hogy a jogszabályok szigorítása miatt nem tud új szakácsokat behozni. Tavaly több mint 130 ezer vendégmunkás dolgozott Magyarországon, többségük Ázsiából érkezett, ha az engedélyük lejár, nem érkezhet utánpótlás. A cégek kiskapukat keresnek, vannak azonban helyzetek, ahol ezek sem működnek.
A KFC-t már ismerjük, most érkezik a New Orleans-i vetélytársa. A lánc első hazai étterme Budapesten nyílik.
