Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A HENT az elmúlt négy évhez hasonlóan 2013-ban is ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez; a felmérést a testület megbízásából a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. végezte.
A válaszok alapján 2013-ban az emberek 53 százaléka zárkózott el a hamis ruházati termék vásárlása elől, 13 százalékuk viszont bármikor venne hamis ruhát. 2009-ben csupán minden harmadik megkérdezett utasította el a hamis ruha vásárlását.
A hamis illatszerek, egyéb kozmetikumok elutasítottsága még határozottabb, mint a ruháké: 2013-ban mindössze minden huszadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy bármikor venne, és minden ötödik, hogy talán venne ilyen hamisítványt. Az idén a megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben.
A hamis ruházati termékek fő vásárlói tipikusan a közép- vagy az észak-magyarországi régióban élnek, harmincasok, gyesen vannak, nem magas iskolázottságúak, és nagyon alacsony vagy nagyon magas a jövedelmük.
A testület közleményében Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese, aki a testület titkárságát működtető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a legfrissebb kutatási jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a fogyasztók harmadáról ötödére esett vissza a hamisítással kapcsolatos elfogadó attitűd, ám további erőfeszítéseket kell tenni az átlagosan 81 százalékban jogtiszta digitális tartalmat fogyasztók arányának növelésére, különösen az ifjúság körében. Az elnökhelyettes szerint az eredmények a 2011-2015 közötti Hamisítás Elleni Akcióterv sikeréről tanúskodnak.
A közleményben Tóth Zita, a HENT titkára úgy vélekedett: "a jelentés bizonyos adatai egészen biztatóak, például a legtöbb termékcsoport esetében csökkent a hamisítványokat vásárlók aránya. Ezzel szemben évek óta kimutatott tendencia a fiatalok és a budapestiek körében, hogy átlagon felül vásárolnak hamis termékeket.
Az idei kutatás adataiból kiolvasható, hogy a hamisítványok interneten keresztüli beszerzése egyre gyakoribb: a hamis parfümök esetében 4-ről 10 százalékra, a hamis gyógyszerek esetében 5-ről 21 százalékra nőtt ez az arány egy év alatt - mutatott rá Tóth Zita a közleményben.
Fülöp Zsuzsanna, a HENT egyik államigazgatási tagja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője kiemelte: "a felmérésből kiderül, hogy növekszik a fogyasztói tudatosság, és ennek kapcsán folyamatosan csökken a hamis terméket vásárlók aránya. Az NFH fellép a fogyasztói megtévesztésekkel szemben, megakadályozva, hogy a fogyasztók biztonságára és egészségére is veszélyt jelentő - a legtöbb esetben gyenge minőségű - termékek kerülhessenek forgalomba - fogalmazott az NFH szóvivője a közleményben.
