Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A felmérés szerint az idén januárban még a szupermarketekben volt nagyobb drágulás, azóta viszont rendre az Aldi, a Lidl és a többi diszkontláncnál emelkedtek nagyobb mértékben az árak. A legnagyobb különbséget az utolsó vizsgált hónapban, augusztusban regisztrálták, akkor az élelmiszerdiszkontokban átlagosan 4 százalékos volt az áremelkedés éves összehasonlításban, a szupermarketeknél viszont csak 1,6 százalékos.
A gyors ütemű drágulást részben az okozza, hogy egyre több a márkás árucikk, a biotermék és az adott régióból származó termék a kínálatban, ezekben a kategóriákban pedig eleve magasabbak az árak, mint a diszkontokban hagyományosan forgalmazott termékfajtáknál.
Fontos tényező az is, hogy a diszkontláncok már nem folytatnak "árháborút" egymással és a szupermarketekkel, hanem fokozatosan emelik az áraikat, hogy legyen miből finanszírozni a fejlesztéseket - értékelik az adatokat a GfK szakértői a Die Welt című lap pénteki beszámolója szerint.
A kínálat bővülése és az árak emelkedése nyomán már nem annyira egyértelmű, hogy "a diszkont egyenlő az olcsósággal" - tették hozzá, megjegyezve, hogy a változás egyelőre nem rontott a diszkontok helyzetén. A január-júliusi időszakot együttvéve a diszkontláncok összesített árbevétele 4,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a szupermarket-hálozatoknál pedig 3,2 százalékos volt a növekedés. Augusztusban viszont évek óta először a szupermarketek bevétele nőtt nagyobb mértékben. Egyelőre nem látható, hogy ez egy trend kezdetét jelzi-e, az viszont biztos, hogy a fogyasztók észreveszik a diszkontok és a szupermarketek árszínvonala közti különbség csökkenését - mondta Robert Kecskes, a GfK elemzője.
