Minden vállalkozásnak volt olyan üzleti partnere, amely fizetésképtelenné vált 2012 és 2013 közöt – derül ki a Reconcept partnerei, ügyfelei körében végzett felméréséből. A cégek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy üzletfeleik tizede vagy annál kevesebb dőlt be, a többiek viszont partnereik 10 és 30 százaléka közé tették ezt az arányt. Nem meglepő, hogy a válság kibontakozásának két évében, 2009–2010-ben rosszabb volt a helyzet: a vállalatok 15 százalékának kellett azt elszenvednie, hogy megrendelőik 30-60 százaléka nem tudta kiegyenlíteni számláit, míg a többségnek 10 százaléknál kevesebb fizetésképtelen vevővel volt dolga. A rosszul járt üzleti partnerek száma arányosan nő a megkérdezett cégek kapcsolati hálójának nagyságával: a legtöbb bedőlt partnerrel a 700–1000 másik vállalkozással dolgozó (például teszteléssel vagy gépjárműjavítással foglalkozó) cég találkozik.

A megkérdezettek nem optimisták: mindannyian továbbra is arra számítanak, hogy vásárlóik közül néhány fizetésképtelenné válik 2014-ben. A többség 10 százalék alá várja arányukat. Ezzel a becsléssel egyet ért Pilhál Zsolt, a felmérést végző Reconcept Tanácsadó  ügyvezető partnere is, aki szerint talán ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a ma még fizetésképtelenség határán egyensúlyozó üzletfelek mikor dőlnek be végleg,és ennek milyen hatása lesz a vállalatra. „Kérdés az is, hogy a nehezen behajtható követelések összege miként alakul a teljes forgalomhoz képest, valamint az is, hogy a tönkrement partner képes-e egyáltalán bármennyit is kifizetni számláiból – vagyis lesz-e némi megtérülés”.

Reconcept

A felmérésben részt vett vállalatok borús 2014-es kilátásainak oka részben az is, hogy a megkérdezettek között jelentős az ingatlan- és gépjármű ágazatban, vagyis erősen válságsújtott iparágban dolgozó cégek aránya. Pilhál Zsolt szerint hasonlóan nehéz helyzetekre számíthatnak a fuvarozók, a logisztikával foglalkozók, valamint a kiskereskedelmi hálózatokkal kapcsolatban álló beszállítók is.

A bedőlt megrendelők által okozott kár egyetlen esetben sem lépte át az éves bevétel 10 százalékát. „Két kérdés határozza meg, hogy ez az arány magas-e vagy sem” – magyarázza a Reconcept ügyvezető partnere. „Az egyik az, milyen haszonkulccsal dolgozik a vállalat. Ha az árrés kicsi, a kieső bevétel gondot okozhat, mert a költségeket akkor is állni kell. A másik az áfa-pozíció: ha a vállalat nem pénzforgalmi áfát fizet (vagyis a felszámított forgalmi adót mindenképpen be kell fizetnie), de költségeinek jelentős hányada áfa-mentes vagy azt nem lehet levonni, akkor egy kisebb összeg kiesése is súlyos hatású lehet.”

A többség likviditási problémákról, évekre nyúló fizetési késedelmekről számolt be a bedőlt partnerek miatt. A veszteségek között szerepel a késedelmi kamat elengedése, sőt a tőketartozás csökkentése is a behajtási folyamat során. Itt is nyilvánvaló az az összefüggés, hogy arányaiban a legkisebb veszteséget az szenvedi el, akinek a legtöbb partnere van: ahol kevés a megrendelő, már egy-két kifizetetlen számla is komoly fennakadást okozhat.

„A bevételek realizálása kulcsfontosságú egy vállalatnak, ezért jó, ha van kidolgozott eljárás a fizetésképtelenség miatti kockázatra” – mondja Pilhál Zsolt. Ennek ellenére a megkérdezett vállalkozások 43 százaléka semmilyen lépést sem tervez a partneri fizetésképtelenségből adódó károk enyhítésére 2014-ben. A többség viszont felkészül: egyfelől gondosabban előkészített szerződéseket köt üzletfeleivel; másrészt több cég is partnerfigyelő rendszert állít fel, amely jogászok bevonásával igyekszik még a megállapodás megkötése előtt kiszűrni a kockázatos megrendelőket. A válaszadók között volt olyan, aki már keretszerződést kötött követeléskezelővel. A vállalkozások 2014-es bevételük maximálisan 2 százalékát szánják behajtásra, de a cégek több mint fele inkább 1 százalék alatt tartaná ezt a költséget.

A Reconcept  ügyvezetője szerint a kockázatos vevők kiszűrése nem ideális megoldás, mert korlátozza az értékesítési lehetőségeket. Fontosnak tartja viszont olyan megállapodás megkötését, amely a kockázatos vevővel szemben többletjogokat nyújt a szállítónak. Ilyen lehet például a rövidebb fizetési határidő vagy a tulajdonjog fenntartása nemfizetés esetén. Az értékesítési szerződésben bátran fel lehet tüntetni a késedelmes fizetés és a behajtás költségeit is.  „A cég köthet olyan szerződést alvállalkozóival, hogy akkor fizet nekik, amikor vevő már kiegyenlítette a számláját” – javasolja Pilhál Zsolt.