szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Minden cégnek volt olyan üzleti partnere az elmúlt 2 évben, amely fizetésképtelenné vált: az általuk okozott bevételkiesés általában nem haladja meg a cég forgalmának 10 százalékát – derül ki az adósságspirálba jutott cégek megmentésével foglalkozó Reconcept ügyfelei körében végzett felméréséből. A kárt súlyosbíthatja, ha a cég alacsony árréssel vagy rossz áfa-pozícióval dolgozik. A cégek nem optimisták, hasonló eredményekre számítanak 2014-ben is, közel 45 százalékuk azonban semmit sem készül tenni védekezésül. A Reconcept szerint szerződéses kikötésekkel a cégek csökkenthetik a nem realizált bevételek okozta kockázatot.

Minden vállalkozásnak volt olyan üzleti partnere, amely fizetésképtelenné vált 2012 és 2013 közöt – derül ki a Reconcept partnerei, ügyfelei körében végzett felméréséből. A cégek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy üzletfeleik tizede vagy annál kevesebb dőlt be, a többiek viszont partnereik 10 és 30 százaléka közé tették ezt az arányt. Nem meglepő, hogy a válság kibontakozásának két évében, 2009–2010-ben rosszabb volt a helyzet: a vállalatok 15 százalékának kellett azt elszenvednie, hogy megrendelőik 30-60 százaléka nem tudta kiegyenlíteni számláit, míg a többségnek 10 százaléknál kevesebb fizetésképtelen vevővel volt dolga. A rosszul járt üzleti partnerek száma arányosan nő a megkérdezett cégek kapcsolati hálójának nagyságával: a legtöbb bedőlt partnerrel a 700–1000 másik vállalkozással dolgozó (például teszteléssel vagy gépjárműjavítással foglalkozó) cég találkozik.

A megkérdezettek nem optimisták: mindannyian továbbra is arra számítanak, hogy vásárlóik közül néhány fizetésképtelenné válik 2014-ben. A többség 10 százalék alá várja arányukat. Ezzel a becsléssel egyet ért Pilhál Zsolt, a felmérést végző Reconcept Tanácsadó  ügyvezető partnere is, aki szerint talán ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a ma még fizetésképtelenség határán egyensúlyozó üzletfelek mikor dőlnek be végleg,és ennek milyen hatása lesz a vállalatra. „Kérdés az is, hogy a nehezen behajtható követelések összege miként alakul a teljes forgalomhoz képest, valamint az is, hogy a tönkrement partner képes-e egyáltalán bármennyit is kifizetni számláiból – vagyis lesz-e némi megtérülés”.

©

A felmérésben részt vett vállalatok borús 2014-es kilátásainak oka részben az is, hogy a megkérdezettek között jelentős az ingatlan- és gépjármű ágazatban, vagyis erősen válságsújtott iparágban dolgozó cégek aránya. Pilhál Zsolt szerint hasonlóan nehéz helyzetekre számíthatnak a fuvarozók, a logisztikával foglalkozók, valamint a kiskereskedelmi hálózatokkal kapcsolatban álló beszállítók is.

A bedőlt megrendelők által okozott kár egyetlen esetben sem lépte át az éves bevétel 10 százalékát. „Két kérdés határozza meg, hogy ez az arány magas-e vagy sem” – magyarázza a Reconcept ügyvezető partnere. „Az egyik az, milyen haszonkulccsal dolgozik a vállalat. Ha az árrés kicsi, a kieső bevétel gondot okozhat, mert a költségeket akkor is állni kell. A másik az áfa-pozíció: ha a vállalat nem pénzforgalmi áfát fizet (vagyis a felszámított forgalmi adót mindenképpen be kell fizetnie), de költségeinek jelentős hányada áfa-mentes vagy azt nem lehet levonni, akkor egy kisebb összeg kiesése is súlyos hatású lehet.”

A többség likviditási problémákról, évekre nyúló fizetési késedelmekről számolt be a bedőlt partnerek miatt. A veszteségek között szerepel a késedelmi kamat elengedése, sőt a tőketartozás csökkentése is a behajtási folyamat során. Itt is nyilvánvaló az az összefüggés, hogy arányaiban a legkisebb veszteséget az szenvedi el, akinek a legtöbb partnere van: ahol kevés a megrendelő, már egy-két kifizetetlen számla is komoly fennakadást okozhat.

„A bevételek realizálása kulcsfontosságú egy vállalatnak, ezért jó, ha van kidolgozott eljárás a fizetésképtelenség miatti kockázatra” – mondja Pilhál Zsolt. Ennek ellenére a megkérdezett vállalkozások 43 százaléka semmilyen lépést sem tervez a partneri fizetésképtelenségből adódó károk enyhítésére 2014-ben. A többség viszont felkészül: egyfelől gondosabban előkészített szerződéseket köt üzletfeleivel; másrészt több cég is partnerfigyelő rendszert állít fel, amely jogászok bevonásával igyekszik még a megállapodás megkötése előtt kiszűrni a kockázatos megrendelőket. A válaszadók között volt olyan, aki már keretszerződést kötött követeléskezelővel. A vállalkozások 2014-es bevételük maximálisan 2 százalékát szánják behajtásra, de a cégek több mint fele inkább 1 százalék alatt tartaná ezt a költséget.

A Reconcept  ügyvezetője szerint a kockázatos vevők kiszűrése nem ideális megoldás, mert korlátozza az értékesítési lehetőségeket. Fontosnak tartja viszont olyan megállapodás megkötését, amely a kockázatos vevővel szemben többletjogokat nyújt a szállítónak. Ilyen lehet például a rövidebb fizetési határidő vagy a tulajdonjog fenntartása nemfizetés esetén. Az értékesítési szerződésben bátran fel lehet tüntetni a késedelmes fizetés és a behajtás költségeit is.  „A cég köthet olyan szerződést alvállalkozóival, hogy akkor fizet nekik, amikor vevő már kiegyenlítette a számláját” – javasolja Pilhál Zsolt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A MOK reagált a szegedi orvos elbocsátására

A MOK reagált a szegedi orvos elbocsátására

Az OTP vezérhelyettese szerint nincs gond, amíg tisztességes a verseny

Az OTP vezérhelyettese szerint nincs gond, amíg tisztességes a verseny

3000 éves labdákat találtak

3000 éves labdákat találtak