Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A CCTV szerint az engedéllyel nem rendelkező - vagyis a nem biztonságos - árucikkek száma a több százat is elérheti az élelmiszeróriás üzleteiben.
A televízió riportjában azt állította, hogy több évre visszamenőleg mintegy kétszáz vállalati dokumentumot vizsgált át, s ezek tanúsága szerint az üzletlánc helyi menedzserei több mint 600 esetben hagyták jóvá hivatalos papírokkal nem rendelkező termékek árusítását. A beszámoló szerint a kérdéses árucikkek között nagy márkák hamisított változata is szerepeltek, így például a Kínában rendkívüli népszerűségnek örvendő Moutai luxuslikőr, mely egyértelműen nem a gyártótól származott.
A Walmart azonnal reagált a riportra. Válaszában úgy fogalmazott: valóban alkalmazza a "gyorsított eljárást" egyes árucikkeknél, de ezt csak azon beszállítóival teszi meg, akikkel már korábban is problémamentes üzletet kötött. A gyorsítást három különböző szinten kell engedélyeztetni a céges hierarchián belül, ezzel is biztosítva, hogy azok közé ne kerülhessen hamisítvány.
A Csinghua Sipao kínai nyelvű napilap e témával kapcsolatos cikkében iparági szakértőket idézett, akik szerint a kivételes elfogadtatási eljárások gyakran szolgálnak a korrupció egy formájaként. A hosszas minőségi ellenőrzés és papírmunka megkerülése sok magasabb beosztású munkatárs számára jelentős összegeket hozhat - áll a lap cikkében.
A Kína-szerte több mint 400 üzlettel rendelkező Walmart nem először került a helyi sajtó kritikájának kereszttüzébe. Január elején az általa árusított fűszeres szamárhúsról derült ki, hogy szamár mellett más, olcsóbb állatok, így például róka húsát is tartalmazták, három évvel ezelőtt pedig árrögzítés miatt büntették meg a vállalatot.
A kínai központi televízió bő egy éve "harcol" a külföldi nagycégek kínai fogyasztókat károsító piaci gyakorlata ellen. Korábban az amerikai KFC, a Starbuck's, az Apple, a dél-koreai Samsung, a brit GlaxoSmithKline és féltucat külföldi autógyártó hiányosságaira mutatott rá riportjaiban.
