Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az én pénzem pénzügyi portál összeállított egy meglehetősen szokványos bevásárlási kosarat (például cukor, liszt, kenyér, sajt, párizsi; a teljes lista itt megtekintethető). Az ebben szereplő alapvetőnek tekinthető termékekért 2010-ben a KSH adatai alapján nem egészen 3200 forintot kellett kiadniuk a háziasszonyoknak. Az idén februárban viszont ugyanez négyezer forintnál is többe került. Kosarunknál tehát időközben 26,4 százalékos lett az áremelkedés. Abban az esetben azonban, ha a cekker tartalmát a tehetősebbek igényei szerint alakítjuk át, szinte egyáltalán nincs áremelkedés.
A kosárból a sertéshúst pontyra, a párizsit gépsonkára, a krumplit mirelit zöldborsóra cserélte ki a portál, de tettek bele gyulai kolbászt és ásványvizet is. Tény, hogy ebben az esetben a 2010-es induló ár is ostromolta az ötezer forintot, ez azonban az idén mindössze 0,3 százalékkal kerül többe, mint négy éve (ugyanakkor egyik kosárban sincsen cigi, az 70 százalékkal drágult ennyi idő alatt). Azt maguk a statisztikusok is elismerik: bár a különböző térségekben eltérő a háztartások fogyasztási szerkezete, a felmérések nem elég részletesek ahhoz, hogy a termékek súlyát minden térségben reprezentatív módon meg tudják határozni. A KSH adatbázisába a városi, nagy forgalmú üzletek kerülnek, a kisebb települések üzleteiről nincsenek információk.
A statisztikai adatokból van azonban, ami elég világosan, és nagy valószínűséggel tényleg nagy tömegeket érintően kiolvasható. Ez pedig az, hogy a különböző csoportokra miként is hathatott a kormányzat "csodafegyverének" számító rezsicsökkentés. Az egészen kicsi fogyasztóknak a vezetékes gáz ára 11-21 százalékkal emelkedett, a legtöbbet használók ugyanakkor majdnem hét százalékkal fizethetnek már kevesebbet (ez a továbbiakban még tovább esik, a már beígért újabb rezsicsökkentésnek köszönhetően). A tűzifával fűtők átlagosan 15 százalékkal fizetnek többet. A szenet elégetők pedig 40 százalékkal fizethetnek többet.
Mindezek csak ráerősítenek arra a jelenségre, hogy válság kitörése előtti helyzethez (2008) viszonyítva a visegrádi országok között minden téren mi tartjuk a rekordot. Nálunk volt a legnagyobb a gazdasági visszaesés, itt csökkentek leginkább a szociális kiadások és itt nőtt a legnagyobb mértékben a szegénység.
