Az érmés vállalkozás 2012. november 1-jétől a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette. Hirdetéseiben hangsúlyosan a „Magyar Éremkibocsátó Intézet” elnevezést alkalmazta, mellőzve a cégformára történő utalást (Kft.). Ezenkívül számos olyan tartalmi és formai elemet is megjelenített hirdetéseiben, amelyek a hivatalosság látszatát erősítették, így például a DM küldeményeit, televíziós reklámjait közlemény megnevezéssel aposztrofálta, a nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazója megnevezést alkalmazta, a DM küldeményei borítékján piros-fehér-zöld, nemzeti színű bordűrt helyezett el, tv reklámjai a kereskedelmi reklámoktól teljes mértékben elütöttek, azokkal a hivatalos közleményeket próbálta imitálni.

Összességében ezzel azt a látszatot keltette, hogy a vállalkozásnak állami „hivatalos” háttere van, tevékenysége a közfeladatok ellátásához kapcsolódik, amely kiemeli más, érméket forgalmazó vállalkozások közül és bizalmat kelt a fogyasztókban. A Magyar Államkincstár, majd a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Pénzverő Zrt. sajtóközleményben határolódott el a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft.
tevékenységétől.

A vállalkozás a termékeit kedvezményes áron hirdette és azt állította, hogy a kedvezményes megrendelésre 10 napig van lehetőség, ezzel arra ösztönözte a fogyasztókat, hogy minél hamarabb rendeljék meg az érméket. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy a kedvezményes ár a tájékoztatásokkal ellentétben nem csupán 10 napig volt biztosítva a megrendelők részére, ezzel megtévesztette a fogyasztókat.

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a vállalkozás fogyasztók megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor a termékeit népszerűsítő reklámokban a „Magyar Éremkibocsátó Intézet” megnevezést alkalmazta és azt közölte, hogy egyes nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazója, ezzel valótlanul a vállalkozás állami elismertségének látszatát keltette a fogyasztókban. Ezen kívül megtévesztette a fogyasztókat a termékeinek kedvezményes árával és a korlátozott elérhetőségével kapcsolatban is. A GVH bírság kiszabását is indokoltnak látta, ezért a vállalkozásra 100 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásra.