A hazai vállalkozások jelentős részénél továbbra is alapvető hiányosságok vannak a kötelezően bejelentendő, közhiteles adatbázisokban tárolt céges adatokban – mutat rá a MAZARS legfrissebb kutatása. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint a hiányzó adatok miatt különböző szankciókkal és jelentős pénzbírsággal sújthatják a cégeket, illetve adott esetben a vezető tisztségviselőt is.
 
A MAZARS a közelmúltban egy általános átvilágítást végzett saját ügyfélkörében, amely során a társaságok céges adatainak szabályszerű bejegyzését és a működési formájuknak megfelelő törvényi követelmények meglétét vizsgálta. A 2006. évi V. törvény alapján elvégzett felmérés célja az volt, hogy még az új Ptk. március 15-ei hatálybalépését megelőzően felmérje, hogy a korábbi adatfeltöltési és adatszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tettek-e az érintett vállalkozások. (A legutolsó ilyen kötelező adatfeltöltés határideje 2013. január 31. volt.) A MAZARS felmérése a megvizsgált 300 cég mintegy 13%-ánál talált hiányosságokat.
 
A legtöbb esetben a társasággal kapcsolatos alapadatok – amelyek megléte nem csak elvárható, de kötelező is – hiányoztak. Például hiányoztak a tagok, az alapító(k) vagy a felelős tisztségviselők egyes személyes adatai, de olyan is előfordult, hogy egy tag adatai egyáltalán nem voltak bejelentve. Ugyancsak gyakori volt a kézbesítési megbízott megjelölésének hiánya azokban az esetekben, amikor a cégbejegyzési kérelemben külföldi jogi személy, vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy szerepelt.
 
A szakember szerint, a hiányzó adatok miatt különböző szankciókkal sújthatják a cégeket, illetve ha vezetői mulasztás is megállapítható, akkor a vezető tisztségviselőt is.  A hiányosságokat a cégbíróság hivatalból is vizsgálhatja, és probléma esetén a vezető tisztségviselőt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal büntetheti, amelyet akár több alkalommal is megismételhet. Ezen túl, ha a törvénysértést nem szüntetik meg, akkor a céget akár törölhetik is a cégjegyzékből. Ilyen esetben a tagoknak lehetősége van arra, hogy a vezető tisztségviselővel szemben kártérítési igényt érvényesítsenek, aki ilyenkor a saját vagyonával felel a mulasztásért.

Ha az ideje kevés, de szeretne további híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti.