Magyar tudós fejlesztette ki az első 3D-s mesterséges tüdőszövetet, amely átütő kutatási eredménynek számít a biotechnológiában. Ilyen modell eddig csak agy, máj és bőr esetén született az Egyesült Államokban. A Humeltis technológiájának alapja olyan különleges, 3D-s emberi tüdőszövet modell, amely a piacon elérhető sejtkultúrás és élő állatokon végzet tesztelési eljárásoknál hatékonyabban modellezi az emberi tüdő működését. A technológiát hasznosító Humeltis Kft.-t Pongrácz Judit, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a modell megalkotója alapította idén márciusban. A cég a Pécsi Tudományegyetem spin-off vállalkozása, az intézmény eszköz- és laborbérleti lehetőségekkel segíti a társaságot, amely royalty (felhasználási jogdíj) ellenében kizárólagosan hasznosítja majd az egyetem által beadott szabadalmat.

„A gyógyszeripari cégek például új tüdőgyógyászati hatóanyagok fejlesztésekor pontosabb és több információt kaphatnak arról, hogy a fejlesztés alatt álló gyógyszer milyen hatást vált ki daganatos, gyulladásos vagy fertőző tüdőbetegségekkel szemben. Így a Humeltis révén 2-3 év versenyelőnyre tehetnek szert” – mondja Nyíri Viktor, a vállalkozásba első körben 75 millió forintot, összesen pedig 175 millió forintot fektető X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési partnere. Az X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. figyelmét azért keltette fel a Humeltis fejlesztése, mert a 3D-s modellek mind inkább terjednek a gyógyszeriparban, kutatásban, de most még kevés a versenytárs. „A technológia ráadásul fejleszthető, hosszú távon a személyre szabott orvoslásra is alkalmas lehet” – indokolja a döntést Nyíri Viktor.

A Humeltis fejlesztése azért jelent újdonságot, mert a gyógyszerkutatásban, diagnosztikában eddig elterjedt, 2D modellek csupán a sejtekben zajló reakciókat képesek felmérni. A világszerte még újdonságnak számító 3D-s keretrendszer viszont a szöveti szintű reakciókat is képes bemutatni, számos új információhoz juttatva ezzel a kutatót. A gyógyszerkutatás ezt eddig csak állatkísérletekben tudta vizsgálni, az állatokban mérhető reakciók viszont eltérnek az emberi szervezetben tapasztaltaktól, így a klinikai kipróbálás sok kockázatot rejt a betegek számára. A 3D emberi tüdőmodell csökkenti ezt a kockázatot, mivel ha ebben a fázisban sikeres a próba, akkor következnek csak az emberen végzett tesztek. Mindez jelentős költségmegtakarítást is jelent.

A 3D modellel a személyre szabott gyógyászatban is kiváló eredményeket lehet elérni, akár a számtalan mellékhatással járó kemoterápiás kezelések során a megfelelő gyógyszerkiválasztásnál. „A 3D-n alapuló technológia felhasználása sokrétű lehet: terápiában, diagnosztikában is hasznos lehet, mivel olyan humán reakciók is vizsgálhatók (például környezetszennyezés hatása), amelyekről a mai eszközökkel nincs elegendő információnk” – teszi hozzá Pongrácz Judit.