Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Reuters nagy cikket jelentetett meg arról, hogy mennyire is nőtt a gazdagok vagyon az utóbbi években, ezzel párhuzamosan pedig mekkora gondot jelent az, hogy a társadalom középső, alsóbb szintjein nem tapasztalható ekkora felívelés. Egy kutatás szerint 2013-ban globálisan 15 százalékkal nőtt azon háztartások aránya, amelyek 1 millió dollárnál több befektethető pénzzel rendelkeztek, összvagyonuk pedig 14 százalékkal, 53 ezer milliárd dollárra nőtt. 2008 óta az ilyen háztartások száma és vagyona 60 százalékkal emelkedett, 2016-ig pedig tovább 22 százalékos emelkedés várható.
Mindezzel szemben a világgazdaság az utóbbi évben csak 16 százalékkal nőtt, a lassú fellendülés visszafogott bérnövekedéssel járt, ami tovább élezte a politikai megosztottságot. A gazdasági válságkezelés negatív hatásai ráadásul sokkal rosszabbul érintették az átlagembereket is, így növekszik a társadalmak dühe a gazdagokkal szemben, akik krízis idején is növelni tudták vagyonukat. A legtöbb országban a válságot ugyanis a bérből és fizetésből élők adóterheinek emelésével igyekeztek ellensúlyozni, míg a társasági adót például alig pár országban emelték csak.
AFP / Ronaldo Schemidt
A nem pénzügyi amerikai, japán és európai cégek mindeközben 5 ezer milliárd dollárnyi készpénzen ülnek, ez kétszer akkora mennyiség, mint 10 évvel ezelőtt. A gazdag befektetők is vagyonuk 27 százalékát tartják készpénzben. Egyesek szerint azért ülnek a cégek ekkora, könnyen mozdítható vagyonon, mivel így bármikor el tudják mozgatni a pénzüket, ha számukra kedvezőtlenül alakulnak a helyi adózási viszonyok. Ám mások úgy vélik, hogy a világgazdaság még törékeny állapota miatt tartják nem befektetve pénzüket a gazdagok, mivel így ha egy országban probléma van, akkor könnyen el tudják vinni a pénzüket.
A jelek szerint ugyanakkor hamarosan az átlagemberek felé billenhet kissé a mérleg nyelve. Az Egyesült Államokban, és az Egyesült Királyságban is szó van a minimálbér emeléséről, Németországban pedig szövetségi szinten vezetnék be a minimum fizetést. A világ vezetői államai egyre inkább igyekeznek az adóoptimalizáló multinacionális cégek körmére nézni, és bezárni azokat a kiskapukat, melyeken keresztül el tudták kerülni a magasabb kulccsal történő adózást.
