150 milliót nyomtak a magyar gasztro közösségi oldalba
Amerikai angyalbefektetők nagy fantáziát látnak a magyar fejlesztésű Piqniqben.
hvg.hu
A magyar startup december 11-én, a Kitchen Budapest (Kibu) Demo Dayen jelentette be, hogy ősszel 580 ezer dolláros befektetést kapott amerikai és hazai angyalbefektetőktől. Az ingyenes, lokációalapú ételmegosztó alkalmazás segítségével a felhasználók beleshetnek egymás konyháiba, hogy inspirációt, ötleteket kapjanak, ételeiket pedig akár fizikailag is megoszthatják egymással. A csapattal készült riportunkat ide kattintva olvashatja.
A befektetés bejelentésével egy időben a csapat jelezte, hogy a bétaalkalmazást leszedik az App Store-ból, és az elmúlt év tapasztalatait figyelembe véve újraépítik azt, majd jövő tavasszal, az Egyesült Államokban indítják újra. A jelenlegi árfolyam közel 150 millió forintos befektetést a programozói csapat növelésére, és az amerikai piac tesztelésére fogják költeni. Az ötfős magyar csapat tanácsadóként a háta mögött tudhatja többek közt Árvai Pétert, a Prezi ügyvezetőjét is, aki mentori szerepben fél éve támogatja a Piqniqet. Kiss Tamás, a Piqniq egyik alapítója elmondta: “Másfél éve azon dolgozunk, hogy ledöntsük az emberek konyháit elválasztó falakat, hogy az azokban megbúvó tudás és ételek szélesebb körhöz juthassanak el, és összekötőkapocsként szolgáljanak tényleges, fizikai közösségek kialakulásában is.” A több évet Amerikában eltöltő Kiss kérdésünkre elmondta: „Először az amerikai piacot kell meghódítani, mert onnan jönnek a trendek, és ott van nagyobb piaci ismeretünk is, de ettől függetlenül a továbbiakban is Budapestről fogjuk irányítani a céget.”
Figyelembe kell venni azokat a feltételeket, amelyekkel mind a kiküldött, mind a társaság megfelel az adózási és számviteli előírásoknak, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvéből következő elvárásoknak.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
