Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül mozgott, de 2013-ban és 2014-ben ez fokozatosan rövidült. A Bisnode fizetési tapasztalat programból az látszik, hogy 2013-ban már 27 nap, 2014-ben pedig már 26 nap körüli számlafizetési határidő volt a jellemző. Ez önmagában nem jelzi azonban, hogy a cégek jobban fizetnének, mivel a csökkenő átlagos fizetési határidők annak is betudhatók, hogy a rosszul fizető vállalkozások miatt szigorítottak a cégek fizetési feltételeiken.

A határidőben fizetett számlák aránya is javult, mivel 2012-ben a követelések 56 százalékát, 2013-ban pedig már 62 százalékát fizették ki maximum egy nap késéssel a cégek. 2014-ben tovább javult a helyzet, már a számlák 66 százaléka határidőben kiegyenlítésre került. A számlafizetéseket jellemző harmadik mutató – a fizetési késedelem – is javult az elmúlt években, ami már jó hír, és a stabilizálódás jele: míg 2012-ben 23 nap volt a késedelem, addig 2013-ban 22 nap, 2014-ben pedig már csak 15 nap.

A magyar cégek számlafizetési fegyelme az elmúlt években javult, aminek több oka lehet. Az okok között számolhatunk azzal, hogy túl vagyunk a gazdasági visszaesés szempontjából a legnehezebb éveken, illetve azzal is, hogy a törvényi intézkedések szigorítása hatott a fizetési határidők betartására. 2013 nyarán lépett életbe ugyanis az a szabályozás, hogy késedelmes fizetés esetén behajtási költségátalányként 40 euro összeg számlázható ki. Ezzel ugyan a cégek nagy része nem él, de az adósoknak bármikor számolniuk kell ezzel a költséggel, ezért érdemes betartaniuk a határidőket.

A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, az építőiparban, a vegyiparban, a mezőgazdaságban és a gépiparban kell számolni, ahol 35 nap feletti az átlagos számlafizetési határidő. A legtöbbet késő szektorok listáját az építőipar vezeti 29 napos átlagos fizetési késedelemmel, míg az ingatlanügyletek (28 nap) és a papíripar (23 nap) is a legtöbbet késő három iparág között szerepel. Jó hír, hogy a két legnagyobb csúszással fizető szektorban is jelentős javulás történt, mivel az építőiparban tevékenykedő cégek 2013-ban 38 napot is késtek számlafizetéseikkel. Az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások és a papíripar területén is jelentős a javulás, ugyanis 2013-ban még 36-38 nap közötti késésekkel egyenlítették ki tartozásaikat. 

2013-ban egy építőipari cég esetén akár átlagosan 76 napig is tartott, amíg egy hitelező pénzéhez jutott; 2014-ben azonban már „csak” 66 napot kellett a számlakiegyenlítésre várnia, amennyiben vevője késett a fizetéssel. Általánosságban elmondható ugyan, hogy javult a magyar cégek fizetési fegyelme, mégis vannak olyan jelentős szektorok, ahol nagyobb pénzhez jutási idővel kellett számolni tavaly, mint 2013-ban. A mezőgazdaság és a vegyipar tipikusan ilyen, ahol magas késedelmek és határidők jellemzőek, és a 2014-es év 2013-hoz képest a fizetési fegyelem romlását hozta.

A javulás ellenére elmondhatjuk, hogy sajnos ezek az értékek is meglehetősen magasak, továbbá nem is minden szektorra érvényesek, így egy kisebb cégnél akár a fizetőképességet is jelentősen befolyásolhatja, ha egy vevője nem fizetett időben. Jó hír, hogy az elmúlt évben a cégek fizetési fegyelmére jellemző mindhárom jelentős mutatószám javult. 2014 a határidőben fizetett számlák arányának növekedését hozta, és átlagosan kisebb fizetési határidőket szabnak a cégek, sőt még a számlafizetési késedelmek is jelentősen csökkentek. A javulás gazdasági stabilizálódásra utal, illetve arra, hogy a cégek növekvő kockázattudatossága jobb fizetési morált kényszerít ki a piacon. Azok a vállalkozások azonban, akik utólagos fizetést engedélyeznek partnereiknek, továbbra sem dőlhetnek hátra, mivel ma Magyarországon átlagosan közel másfél hónapot kell várniuk a pénzükre. Az ebből adódó kellemetlenségekre érdemes tudatosan készülniük, illetve amennyiben szerződéskötés előtt alaposan felmérik partnerük üzleti meghízhatóságát, fizetési szokásait, akkor a számlafizetési feltételek és beszedési folyamat megfelelő alakításával megkímélhetik magukat a veszteségektől. Minél több vállalkozás áll körültekintőbben és kockázattudatosabban a szerződéskötéshez, annál valószínűbb, hogy a hazánkra jellemző rossz számlakiegyenlítési morál javul, a piac stabilizálódik.