Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Ha az állami reklámokból származó bevételeket nézzük, megérte az Origónak a főszerkesztő leváltása és a szerkesztőség nagy részének távozása: a csütörtöki Figyelőben közzétett statisztika szerint ugyanis a cég állami reklámbevétele 2013-hoz képest a négyszeresére nőtt.
A tavalyi 260 millió forinttal szemben áll a 2014-es 1,06 milliárd forint.
Hasonló mértékű növekedést csak a TV2 produkált: míg tavaly 3,61 milliárd forintot költött az állam, hogy ott hirdessen, 2014-ben már 10,63 milliárdra nőtt ez az összeg.
MTI / Mohai Balázs
Ezzel a TV2 az állami reklámköltések első számú kedvezményezettje. Utána következik a Nyerges Zsolt-féle Publimont Kft. 4,4 milliárddal, majd a Metropol 2,33 milliárd forintos állami reklámbevétellel. A Class FM 1,88 milliárd forintot kaszált, a JCDecaux-nak pedig 1,65 milliárd forintos bevétele származott állami hirdetésekből 2014-ben.
Hatodik helyre futott be at M1, ahol 1,56 milliárdot költött az állam, utána következik az Origo-Adnetwork, majd az RTL Klub 1,04 milliárddal. A Magyar Nemzethez a 2013-asnál kevesebb állami reklámpénz folyt be, 910 millió forint, míg az Euro Awk a tizedik helyen végzett 860 millió forinttal.
Az állam csaknem 9 milliárd forinttal több közpénzt költött reklámokra tavaly, mint 2013-ban.
