Egyre több forrás, köztük egy névtelenséget kérő felső vezető is megerősítette a hvg.hu-hoz eljutott pletykát, miszerint csődvédelmet kért az Ulpius-ház kiadó. (A csődvédelem általában arra szolgál, hogy a cég megegyezzen a hitelezőivel, tőlük időt kérjen és nyerjen a kintlévőségek rendezésére - és ezidő alatt újjászervezzék a céget, hogy annak életképes működését újfent biztosíthassák.) 

Úgy tudjuk, a munkatársak körében tegnap tartott zártkörű tájékoztatón mondta el a rossz hírt a kiadó első embere, Kepets András (aki nem azonos Kepes András televíziós újságíróval - a szerk.). Információink szerint az Ulpius-boltokban ma rendkívüli leltározást rendeltek el, a cég könyveit elhelyező raktárak készleteit pedig lezárták, ami szintén csődhelyzetre utal.

Az Index ásta elő először: a nyilvános cégadatokban mostanra az olvasható, hogy az Ulpius-ház Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. március 10-én az eddigi székhelyét a Thurzó utcából áthelyezte a Szent István körút 18. alá, és három telephelyét (a Szent István körút 18., a Kolosy tér 1. és a Margit körút 1. alatt egyébként az Ulpius bolthálózat három címeként bejegyzetteket) töröltette.

A kiadót több forráson keresztül is próbáltuk elérni, végül Galambos Ádámot, a cég kommunikációért felelős munkatársát értük el. Ő azt mondta, a csődvédelem célja elsődlegesen az időnyerés. Az a cél, hogy (Galambos megítélése szerint) a kissé túlzott mértékű terjeszkedéből, a bolthálózat erőltetett bővítéséből, és a magyar könyves szakma általános problémáiból fakadó jelenlegi állapotot túlélje a cég, és szerényebb dimenzióban, kevesebb bolttal fennmaradjon a cég. A csődvédelem óvja a céget, jelenleg folynak a tárgyalások a szerzőkkel a követelések átütemezéséről, a kiadó webshopja működik. 2015-ben a cég már behúzta a fékeket, egyedül A szürke 50 árnyalata jött ki új borítóval, mostantól pedig egy új ügyvezető (Kepets András innentől csak tulajdonos) megpróbálja racionalizálni a cég működését, megegyezni a hitelezőkkel, és megmenteni a céget.

Bezárt üzlet a Pozsonyi úton

Fazekas István

Az Ulpius-ház a 90-es években lényegében egyszemélyes kiadó volt: Kepets András egy hátizsákkal járta a kiadott könyvekkel a boltokat. Ebből nőtt ki az a cég, ami az utóbbi években meglehetősen agresszív üzletpolitikát folytatott: szinte csak sikerkönyveket adtak ki. Így például A szürke ötven árnyalata, Frei Tamás: 2015, Vass Virág-könyvek, Mészöly-életrajz, de említhetjük Szepesi Nikoletta nagy botrányt kavart visszaemlékezéseit is.

Az Ulpius hatalmas példányszámban küldte piacra a köteteit (állítólag A szürke ötven árnyalata összesen 200 ezer példányban jelent meg – miközben egy-egy könyvkiadónál az 5-10 ezres példányszám is kivételszámba ment). Ez idővel azt a - leginkább a szerencsejátékosokéra hasonlító - mentalitást generálta, hogya kiadó kezdett csak a nyerő lapokra számítani, így viszont a végül besülő, nem elég jól fogyó bestsellerek óriási veszteséget voltak képesek termelni. Kepets ráadásul a válság ellenére is rendre nyitotta meg az új  könyvesboltjait: 2012-ben hat, 2013-ban újabb hat, 2014-ben pedig két új üzlethelyiséget nyitott a cég. A magyar könyvpiacon az volt az általános trend, hogy a terjesztők kebelezték be a kiadókat, az Ulpius viszont ellenkező utat igyekezett bejárni: saját terjesztői és bolthálózatot szervezett.

A kiadóhoz szerződött írók közül évek óta többen is panaszkodtak a honoráriumok kifizetésének csúszása miatt. A szerzők közül egyelőre Karafiáth Orsolyát értük el, aki azt mondta, a kiadó három könyvét is megjelentette, az ezek után járó honoráriumot – igaz, volt, hogy egyéves késéssel, de – már kifizette. Tavaly azonban – részben a kifizetések csúszásai miatt több szerző, köztük a sokáig aranytojást tojó tyúknak tekintett Fejős Éva is elpártolt és elszerződött az Ulpiustól.

A mérlegadatok nem mutattak rossz képet: az Opten cégadatbázis adatai alapján 2009-től folyamatosan növekvő, 2013-ra 1,51 milliárdos bevétel, 100 milliós adózott eredmény is egyre nőtt, 2013-ban 109 millió forintra rúgott. A cég kötelezettségei ugyanakkor szintén nem voltak alacsonyak: 2012-ben egymilliárd forintnál is többel tartozott az Ulpius-ház, ez az összeg 2013-ra 956 millió forintra csökkent. A cég 86 embert foglalkoztatott.

Az általunk elért szerzők közül Vass Virág arról beszélt, hogy régi magyar könyvpiaci szereplőként, szabadúszó újságíróként már sajnos hozzá kellett szoknia, hogy bizonyos késések a kifizetésben mindenposak, normálisnak számítanak. Ezeket az Ulpius-háznál is megtapasztalta, de nagy késések a fizetésben nem fordultak elő. Igaz, hogy ő egy más konstrukciót választott a szerződés megkötésekor, vagyis a kisebb haszon mellett döntött, amit viszont egy biztonságosabb, folyamatos kifizetés kísért. Már lapunk megkeresése előtt értesült a csődvédelemről, számára még a lehető legszerencsésebb pillanatban történt a baj, mert épp most ért véget egy alkotói periódusa a kiadónál. Ezért sem érzi magát sem átverve, sem kihasználva.

Steiner Kristófot Izraelben értük el, akinek olyan élményeiről számolt be, mint Karafiáth Orsolya - késésekkel, de mindig kifizette a kiadó. Jelenleg az elmúlt egy évben eladott két művének ellenértékét várja, "nagyon bízom benne, hogy kifizetnek".

Fejős Éva Vass Virághoz hasonlóan egy természetes folyamat végén vált el a kiadótól két évvel ezelőtt. Ekkor határozta el, hogy újrapozicionálja a könyveit, és ebben, valamint a kreativitása legteljesebb kiteljesítésében leginkább a szabadság segíti, ezért közös megegyezéssel elváltak útjaik az Ulpius-házzal, és létrehozta a saját könyvkiadóját. A sikerszerző is csak a magyar könyves világban megszokottnak számító csúszásokról tud beszámolni, de nincs követelése az Ulpiusszal szemben.

Cikkünk folyamatosan bővül.

Disclaimer: A hvg.hu kiadója tulajdonosa a könyvkiadással foglalkozó HVG Könyveknek.