Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„Noha továbbra is az Európai Unió határain túlról érkezik a régióban értékesített hamis áruk nagyobbik része, egyre jelentősebb méreteket ölt az EU-n belüli hamisítás” – állítja Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára az Europol, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának közös kutatására hivatkozva. „Ez azért különösen veszélyes jelenség, mert az EU gazdasági kibocsátásának igen jelentős hányadát adják a szellemi tulajdonjogokra épülő iparágak” – tette hozzá.
A hamisítás „népszerűségét” jól mutatja, hogy míg az európai vámhatóságok 2002-ben még csak 7553 esetben nyitottak aktát, addig 2013-ban 87 ezer ügyet vizsgáltak közel 36 millió termékkel összefüggésben. A 2013-ban lefoglalt áruk 25,2 százaléka egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentett a fogyasztókra; ezen termékek nagy része a mindennapi használati termékek köréből került ki. „A nagyléptékű hamisítás a szervezett bűnözés egyre jobban jövedelmező ágát képezi, amely viszonylag alacsony kockázattal jár” - mutatott rá Németh Mónika.
A hamisítás fellendülése mögött a nagyon magas megtérülési ráták állnak: a Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet (IRACM) adatai szerint 1000 dollárnyi befektetéssel 20 ezer dolláros bevételt lehet elérni heroinkereskedelemmel, 43 ezret cigarettahamisítással, de 500 ezret gyógyszerhamisítással. Az Interpol adatai szerint a gyógyszerhamisításra szakosodott csoportok éves bevétele a 75 milliárd dollárt is elérheti.
Emellett a hamisítás és a terrorizmus között direkt összefüggések is kimutathatóak: az „Igazi IRA” hamis cigarettával árasztotta el Írországot és 5 év alatt mintegy 100 millió dollárt keresett ezzel. A madridi vonatok elleni támadást hamis CD-k forgalmazásából finanszírozták, míg egyes al-Kaida tagok arra kaptak utasítást, hogy hamis termékekből befolyó összegekkel támogassák a sejteket, és bizonyos afgán terrorcsoportok másolt hitelkártyákkal és hamis luxustermékekkel üzleteltek sikeresen.
Mindenki másképp csinálja
Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73 százaléka, mennyiség szerinti 66 százaléka származott az országból, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok küzdelmet hirdettek a hamisítás ellen. A hamisításra szakosodott kínai bűnözői csoportok azonban mobilak, illetve szorosan kapcsolódnak más csoportokhoz: az Olaszországban tevékenykedő kínai bűnözők például együttműködnek a hírhedt olasz Camorrával a hamis áruk importja és terjesztése kapcsán.
| Az internet az értékesítés fő csatornája |
A jelentés szerint a hamis termékek legjelentősebb értékesítési csatornája az internet, a vásárlókat ugyanis vonzzák a 24 órában elérhető, alacsony árakat feltüntető weboldalak, amelyeket gyakran olyan igényességgel építenek meg, hogy komoly riválisai a jogtulajdonosok legális weboldalainak. Jogi úton is nehéz fellépni a hamisítók ellen, hiszen ehhez több különféle joghatóság együttes akciója szükséges, valamint a hamisítók weboldalaik blokkolása esetén akár egy éjszaka alatt képesek új holnappal előrukkolni. Ezzel együtt a hamis termékek elleni harcban 2010 óta több mint 2600 doménnevet foglalt le az Europol és az együttműködő hatóságok; ezek az oldalak különböző hamis termékeket (ruházati termékeket, cipőket, kiegészítőket és elektronikai termékeket) árusítottak. |
A kínai szervezett alvilági csoportok egyik módszere, hogy megtelepednek a legálisan működő szabad kereskedelmi zónákban, és itt csomagolják vagy címkézik át, látják el "eredeti" védjeggyel, illetve „papírozzák” le a Kínából konténerszámra érkező hamis árut. Ez többek között azért nehezíti meg az európai hatóságok dolgát, mert a világ 135 országában található 3000 szabadkereskedelmi zónából 82 az Európai Unió területén található.
Indiából jön a hamis gyógyszer
Kínától eltérően más ázsiai országok szemmel láthatóan sokkal inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak a hamisítás terén: az EU-ban lefoglalt hamis parfümök és kozmetikai termékek 52 százaléka Törökországból származott, értékük 26,1 millió eurót tett ki 2013-ban. (Ugyanakkor Törökország csak az EU-ba érkező hamis termékek 3,7 százalékát állította elő.)
Ezzel szemben Indiában leginkább gyógyszereket, míg Egyiptomban élelmiszereket hamisítanak; utóbbi eset főleg a hagyományos élelmiszerek „bio” és „organikus” címkével való ellátását jelenti, hiszen így drágábban értékesíthetők. Emellett Indonézia a gyenge jogszabályi háttere és a korrupció, a Fülöpi-szigetek pedig a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt okoz fejtörést az EU-ra gyakorolt hatások miatt.
A hamisítás ugyanakkor uniós szinten elképesztő károkat okoz. A jelentés adatai szerint csak a szabadalmak bitorlása 10 milliárd euró kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését eredményezte a belső piacon. Ezek a folyamatok azért rendkívül veszélyesek, mert az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló exportjának 89 százaléka, míg az EU-n belüli teljes gazdasági aktivitás 39 százaléka a szellemi tulajdonjogokhoz nagymértékben kapcsolódó iparágakban termelődik. Emellett az EU-munkahelyek 26 százaléka közvetlenül, újabb 9 százaléka közvetve kapcsolódik a szellemi tulajdonra épülő iparágakhoz, ahol a bérek átlag 40 százalékkal magasabbak, mint a többi szektorban.
