Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Csütörtökön eldől, a Mol-nak be kell-e fizetnie több mint 30 milliárd forintot az államnak – az Európai Unió Bírósága június 4-én hirdet ítéletet abban az ügyben, amelyben az Európai Bizottság ezt az összeget versenytorzító állami támogatásként vissza akarja fizettetni a magyar energiacéggel.
A bizottság vizsgálni kezdte a magyar állam és a Mol között 2005-ben kötött szerződést, mely szerint 2020-ig fixálták a Mol által fizetendő bányajáradékot a kitermelt olaj és gáz döntő része után. A többi piaci szereplő számára viszont 2008-ban jelentősen növekedett ez a teher.
Fülöp Máté
2010 júniusában a bizottság megállapította, hogy a megállapodásnak és a bányászati törvény ezt követően történt módosításának együttes hatása azt eredményezi, hogy a Mol mentesül olyan pénzügyi terhek megfizetése alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, és hogy ennélfogva tisztességtelen versenyelőnyhöz jut. A brüsszeli szerv szerint az alacsonyabb összegű bányajáradék fizetésének formájában megjelenő kedvezmény az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül, amelyet Magyarországnak vissza kell fizettetnie a kedvezményezettel.
A bizottság erre határozatot hozott, amelyben az állami támogatás visszafizetésére kötelezte a vállalatot. A Mol azonban a határozatot megtámadta, és az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke 2013. novemberében a javára döntött, megsemmisítette a bizottság határozatát. A bizottság erre fellebbezett. Idén januárban azonban megint jó irányba fordult az ügy a Mol számára, Wahl főtanácsnok ugyanis a fellebbezés elutasítását javasolta a bíróságnak. A főtanácsnoki előterjesztés nem köti a bíróságot, de a tapasztalatok szerint az ítéletek többnyire nem állnak gyökeres ellentétben az ügy alapos tanulmányozására kijelölt főtanácsnok álláspontjával.
