Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A SZÉP-kártya-elfogadók köréből kikerülhetnek a gyorséttermek, mert az eredeti céloknak megfelelően a szálláshelyeknek és a szabadidős tevékenységeknek kellene nagyobb szerepet szánni – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön egy kehidakustányi konferencián. Szerinte ugyanis a SZÉP-kártyás költések jelentős része ma már a vendéglátáshoz kapcsolódik, ami közvetlenül nem a turizmust szolgálja, márpedig ezt a fajta adókedvezménnyel illetett juttatást alapjaiban idegenforgalmi célokra találták ki.
Glattfelder Béla mindezt azt követően fejtette ki, hogy Horváth Tihamér, az éppen a SZÉP-kártya ötletét felvető Széchenyi-Terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke a szervezet közgyűlésén beszámolt arról a javaslatukról, miszerint a SZÉP-kártyák rendszerét valamilyen módon a nyugdíjasokra is ki kellene terjeszteni. Felvetése szerint a bizonyos idő után fel nem használt, és ma még a munkáltatóknak visszautalt összegeket lehetne a nyugdíjasok számára elérhetővé tenni, de a részletes javaslatokat az NGM-mel közösen dolgoznák ki.
Az államtitkár szerint felvetődött olyan javaslat, hogy érdemes lenne megszüntetni az eredetileg a helyi turizmus támogatására bevezetett idegenforgalmi adót (ifa) a hozzá járuló állami kiegészítéssel együtt, hiszen az ma már szinte ágazati "különadóvá" vált, és csökkenti a turizmusban lévő forrásokat. De továbbra is joguk lenne az önkormányzatoknak erre az ágazatra helyi adót kivetni. Az államtitkár szerint egy ilyen javaslat elfogadása esetén közel 10 milliárd forint maradna állami szinten. Ezt az összeget inkább olyan területek támogatására lehetne felhasználni, amelyeket ma európai uniós forrásokból lehet támogatni, mint például a szálloda- vagy gyógyfürdőfejlesztések.
