Nem kell több pancsolt olasz bort innia!

„Az olasz termelőtől 23-27 eurócentért vásárolják fel a borászatok a szőlő kilogrammját és az ebből készült bor literjét ugyanennyiért exportálják, jóllehet egy kilogramm szőlőből legfeljebb 0,75 liter bor készülhet. A helyzet nyitja az, hogy az exportra – így Magyarországra is – kerülő olasz bor 9 alkoholfokos, amit 14,5 mustfokú szőlőből lehet előállítani. Miután az olasz szőlők ennél jóval édesebbre érnek, így magasabb lesz a belőlük készült bor alkoholfoka is, tehát a 9 alkoholfokos bor higított termék” – folytatta le eszmefuttatását Font Sándor a parlament mezőgazdasági bizottságának szőlő-, bor-, pálinka albizottságának elnöke a csütörtöki ülésen. Font szerint az ilyen bort exportáló olasz borászatok sűrítményt és üdítőitalt is előállítanak, vélelmezhető, hogy a sűrítmény készítése után visszamaradó vízzel hígítják a bort – írta meg a Élelmiszer Online.

Egyes borászok már régóta felhívták a figyelmet, hogy olyan áron nem lehet igazi bort árulni, amennyiért egyes olasz borok kaphatóak, és mintegy 50 ezer hektolitert le is foglalt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely csak akkor kerülhet forgalomba, ha az olasz hatóság dokumentálni tudja eredetének nyomonkövetését.

A Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Gál Péter elmondta, hogy augusztus elején itt jártak az olasz hatóságok képviselői, és akkor derült ki, hogy náluk nem megoldott a nyomonkövetés a szőlő felvásárlásától a bor exportálásáig. Sümegi Zsombor, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megbízott főtitkára arról számolt be, hogy tavaly július végéig 287 ezer hektoliter olasz bort importáltak az országba, az idén a mennyiség – ugyanebben az időszakban – viszont 157 ezer hektoliterre esett vissza. Ennek pedig az az oka, hogy Magyarországon kitört az olasz bor körüli botrány.

A 157 ezer hektoliterből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 48 ezer hektolitert zárolt, a többire ugyanis már korábban forgalombahozatali engedélyt adott. Az ülésen ezt követően azon vitáztak a részvevők, hogy az import visszaesése előnyösebb helyzetbe hozza-e a magyar termelőket – miután vörös borból máris hiány van a piacon – és ez növeli-e a szőlő felvásárlási árát. Abban egyetértettek, hogy amíg a bor eladási ára nem emelkedik, addig a szőlőt sem vásárolják fel drágábban a borászatok.