Kisfiam, vettél ma már részvényeket?

Az Egyesült Államokban csak tizenhét állam iskolájában kötelező alapvető pénzügyi ismereteket tanulni. De ez kevés, sőt a szakemberek szerint már egészen kiskortól kéne alapvető ismeretekre tanítani a gyerekeket. A Business Insider cikke szerint a szülők már az óvódáskorúaknak is számos dolgot megtaníthatnak, elmagyarázhatnak.

A zsebpénz nemcsak arra jó, hogy a gyerek nem feltétlenül minket nyaggat, ha egy darab csokit akar venni, hanem megtanulhat gazdálkodni, gyűjteni és költeni is. „Túl késő, ha csak a középiskolában kezdenek pénzügyekről tanulni a fiatalok, addigra ugyanis egyszerűen rögzülnek bizonyos ismeretek és módszerek, így azokon már nagyon nehéz változtatni”- állítja Gregg Murset pénzügyi szakember. Az alapokat egy ötéves gyereknek is meg lehet tanulni. Kutya nehéz helyzetekbe kerülhetnek az önálló élet elkezdésekor azok a fiatalok, akik nem tanultak meg megtakarítani, pluszbevételt generálni és később ebből költeni. Azok, akik megszokták, hogy mindig van miből költeni, de nem tudják, hogyan is lehet mindezt előteremteni, súlyos konfliktusokat élhetnek meg, amikor egyszer csak nem tudják elérni vágyaikat.

Íme néhány „lecke”, amit már óvodáskorban megtanulhatnak a gyerekek. Minél interaktívabban és számukra szórakoztatóan tanítjuk őket, annál mélyebb lesz a tudásuk és mire iskolába mennek, addigra már alapvető stratégiai ismereteik is lesznek.

AFP / Stephan Jansen

Nem hullik az öledbe

Az első, amit meg kell tanulniuk a gyerekeknek, hogy a pénz nem a mesebeli pénzfáról származik, amit bármikor megrázunk és van. Egy kisgyerek számára a bankautomata, anya-apa pénztárcája maga a csoda, ahol mindig van pénz. De meg kell érteniük, hogy mindezt nem egy jó tündér varázsolta oda, hanem ezért meg kell dolgozni.  A klasszikus tanulási folyamat, ha bizonyos házkörüli munkák után fizetséget kap a gyerek, vagy a nálunk kevésbé népszerű, de Amerikában gyakori limonádé- vagy süti árusítás – amikor a gyerekek a házuk előtt a maguk által készített sütit vagy innivalót árulják. Fontos azonban, hogy a gyerek arra költhesse a pénzt, amire akarja. Ha feltételhez kötjük a pénz átadását – nem vehetsz csokit, hanem össze kell gyűjtened – akkor mindez visszafelé sülhet el.

Részesedés, költés, takarékosság, megosztás?

A megszerezett pénzt meg kell tanulni elkölteni. Ha egy kis gyerek nem is nyithat külön számlát a bankban, de nyithatunk neki egy virtuálisat. Ha szeretne valami nagyobb dolgot, akkor érdemes elmagyarázni, hogy ezért mennyit kell dolgoznia, akkor is, ha a keresett pénzt elteszi, és akkor is, ha egy részét elkölti. Fel lehet ajánlani neki – főleg ha valóban valami nagy dolgot szeretne, hogy a finanszírozásba mi is beszállunk, ha például összegyűjtötte a szükséges pénz felét. A perselybe rakott pénzért is adhatunk kamatot, mutatva azt, hogy ha nem nyúl a pénzhez, az is plusz bevételt jelenthet. Érdemes azt is megmutatni, hogy a pénzt jótékony célra is lehet fordítani és ez is fontos. Viszont itt is a gyereknek kell dönteni, a szülő mondja el a lehetőségeket, de a döntés a pénz sorsáról – hogy azonnal elkölti, vagy megpróbál takarékoskodni és főleg mire költi – az övé legyen.

Mi is az a hitelkártya?

A hitelkártyák a felnőtteken is kifognak. Mivel a kártyás fizetéskor nem kell konkrétan kézből-kézbe adni a pénzt, a felnőttek egy része is könnyebben költ, ha kártyával vásárol. A gyerekeknek meg kell tanulniuk a kártya használatát: hagyjuk, hogy ő üsse be a PIN-kódot, de el is kell magyarázni neki, hogy milyen bankkártyák vannak forgalomban, mi az, hogy hitelkártya, és milyen felelősséggel jár, ha többet költünk, mint amennyi pénz van a számlánkon.

Kuponok

A kuponok segíthetnek a tudatos költekezési szokások kialakításában, vagyis hogy időnként érdemesebb azt megvenni, amire kedvezmény van. Vágjátok ki együtt a kuponokat, döntésetek el, hogy a kedvezményes árukból mire van szükség, miután használtátok, mond el neki – ha kell, pontosan mutasd meg pénzzel vagy a pénz értékével megfelelő tárggyal –, hogy mennyit spóroltatok.

A gyerekek hamar megérzik a sikert és büszkék a saját megtakarításukra, befektetéseikre. Ha kellően ösztönözzük őket, hamar kreatívak lesznek és rájönnek, hogyan képesek pénzt „csinálni”, sőt, akár saját vállalkozást is indíthat vagy ezen gondolkodhat a kiskorú – a lényeg, hogy bátorítsuk őket, beszéljünk nyíltan a pénzügyeinkről, mi mire költünk, mennyit dolgozunk, mire gyűjtünk, vagy miért van hitelünk. Nem elfojtani kell a vágyakat, hanem meg tanulni priorizálni és stratégiát alakítani ki arra, hogyan lehet elérni őket. Persze mindezt meg lehet tanulni felnőttkorban, akár a saját tapasztalatok árán is, de feltehetően ez a fájdalmasabb és nehezebb út.