Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
"Növeljük a bevételt! Legyen nagyobb a brand ismertség!" Az üzleti célokat szinte mindig hasonlóan elvontan fogalmazzák meg, de sajnos a célkitűzések ilyen formában nem mérhetők, és így nem ellenőrizhető az sem, hogy jó úton halad-e az elérése felé. Ezért építsünk fel egy konkrét stratégiát, amely a kitűzött célhoz vezet. Olyan elemek alkossák, amelyek mérhetők, például a látogatók számának növelése vagy a konverzió növelése. Ezeket az alkotókat egyszerű mutatószámokkal mérje, amelyek lehetnek akár számok, akár arányok. Például egy landing page látogatottságának növelésénél ez a mutatószám lehet az arra mutató hirdetések átkattintási aránya, amelyet mondjuk 4 százalékban határoz meg. A KPI, vagyis kulcs teljesítménymutató (Key Performance Indicator) az a mutatószám, ami megmutatja, hogyan halad a céljai elérése felé. Ha a KPI-okat nem tudja tartani, azonnal látja, hogy nem a tervezett szerint halad, és tud változtatni, hogy visszatérjen az eredetileg kijelölt célokhoz.
A szerzőkről
A KPI-ok rendszerét egy piramisként érdemes felépítenie, ahol legfelül az üzleti cél áll, alatta a stratégiai célok, amelyeket a számszerűen megadott KPI-ok építnek fel, legalul pedig a KPI-okat tovább bontva szerepelnek a PI-ok, vagyis teljesítménymutatók (Performance Indicator). Ha az az üzleti célja, hogy növelje weboldalának látogatottságát, akkor az ezt lehetővé tevő egyik stratégiai cél az értékes tartalom növelése, ennek a KPI-ja pedig a hetente megjelenő új cikkek száma. Ezt érdemes konkrét számként meghatározni, hogy tudjuk, mikor teljesítünk jól és mikor rosszul. Ebben az esetben például a KPI cél a heti két új cikk.
Az eredmények kommunikálásánál fontos mutató még a KRI, azaz kulcs eredménymutató (Key Result Indicator), mely a vezetőség számára fontos, hogy hosszú távú teljesítményt tudjon értékelni. Ide tartozhat például az egész éves profit. Ezek a mutatók hosszabb időszakot ölelnek fel és magasabb szinten mutatják a teljesítményt. Hátránya, hogy csak összképet mutat, nem látjuk, hogy min kellene javítani a jobb eredmény érdekében.
A KPI-ok felépítését jól szemlélteti a British Airways példája, ahol az 1980-as években a KPI a repülőgép késés volt. Rengeteg negatív következménye volt, ha egy járat nem érkezett meg időben. Jelentős anyagi kárt szenvedett a légitársaság: repülőtéri többletköltségek, szállás biztosítása az utasoknak éjszakára, valamint azért, hogy csökkentsék a késés mértékét, a gépek gyorsabban mentek, ami nagyobb üzemanyag-felhasználással járt, ennek következtében pedig a környezetszennyezés mértéke is nőtt. Emellett a járatkésés növelte mind az utasok és a célállomáson rájuk váró barátok, rokonok elégedetlenségét, mind pedig a légitársaság alkalmazottaiét, akiknek egyfolytában a vevői panaszokat kellett kezelniük.
A gépek késése azonban több probléma következménye volt, így a British Airways több kisebb célt tűzött ki, amelyek PI-ként (teljesítmény mutatóként) befolyásolták a repülőgépkésés, vagyis a KPI elérését. Ezek voltak a pontos, hatékony takarítás, az alkalmazottak pontossága, a járatok túlfoglaltságának megszűntetése, valamint a pontos szervezés biztosítása. A British Airways még egy faktort tett hozzá, hogy minden alkalmazott számára egyértelmű legyen a járatkésés csökkentésének fontossága. Minden egyes késésnél a helyi menedzsernek fel kellett hívnia telefonon egy magas beosztású központi vezetőt, hogy tájékoztassa a késésről.
A KPI kiválasztásánál fontos:
• gyakran mért érték legyen
• mindenki értse mit jelent
• mindenki tudja, mint kell tennie a javítása érdekében
• jelentős hatása legyen az eredményekre
• legyen konkrét felelőse
Példaként tekintsünk egy újonnan induló blogot. Ha az az üzleti célja, hogy növelje a brand ismertséget, akkor az egyik stratégiai cél az olvasók számának növelése. Ennek a KPI-a többek között lehet a tényleges havi látogatószám, a Facebook követők számának növekedése, a megosztások száma, vagy a feliratkozók számának változása. Mindegyik KPI pontos számmal, százalékos aránnyal legyen kitűzve. Például a célkitűzés a Facebook követőknél 100 új lájk/hónap, a feliratkozóknál 30 feliratkozó/hónap.
Egy webshop esetében üzleti célnak vegyük a bevételek növelését. Az egyik stratégiai cél tehát a vásárlások számának és értékének növelése. A vásárlások KPI-a a konverziós arány, ezt meghatározzuk például 5 százalékban. Szintén a bevétel növekedést szolgáló stratégiai cél a ROI növelése, vagyis a befektetés megtérülése (Return on investment).
Vállalata fejlődése érdekében mindenképp határozza meg ön is az üzleti célt, a stratégiai célokat, az ezeket befolyásoló KPI-okat, és a KPI-okat felépítő PI-okat. Így nem csak nyomon tudja követni a fejlődést, de azt is rögtön látja, ha valami nem halad megfelelően.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
