Az unió benyelte, hogy három évig szívattuk a külföldi boltláncokat

Miután a 444.hu a birtokában lévő dokumentumok alapján egyértelműen arról írt, hogy 2012-2014 között a plázastop-törvény alóli egyedi engedélyekkel a CBA-, a Coop- és a Real-láncokat helyzetbe hozták, a külföldi tulajdonú boltok kéréseit pedig elutasították, megkérdeztük az Európai Bizottság területért felelős szóvivőjét, hogy indulhat-e emiatt újabb eljárás.

Heli Pietilä, az uniós belső piaci ügyekért is felelős szóvivő válaszából azonban kiderült, hogy Brüsszel csak a most érvényben lévő, módosított plázastop-szabályok betartását figyeli, azt viszont „közelről” teszi.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A 2012-14 között életben lévő szabályozás tiltotta a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építését, vagy a korábbiak bővítését, és ez alól csak a szakterület minisztere (kezdetben Matolcsy György, később Varga Mihály) adhatott egyedi felmentést. Az Európai Bizottság 2014 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított a plázastop miatt, mert aránytalannak tartották a korlátozást, és kifogásolták, hogy a szabály alóli kivételeket nem független hatóság adta ki.

A 2015 januárjától életben lévő módosított törvény 400 négyzetméterre emelte a plázastop határát, illetve szakhatósági engedélyhez kötötte az engedélyek megadását. Úgy tűnik, hogy Brüsszel most már csak ennek a betartását figyeli, és nem teremt új helyzetet az, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok szerint a miniszterek három évig kivételeztek a magyar engedélykérőkkel. A kérdéses dokumentumokat egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium nem adta ki, az átláthatóságot a 444-nek perrel kellett kikényszerítenie.