Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Már 2014-ben is az derült ki, hogy jól jártak, akiknek nem mentette meg az állam a nyugdíját, s ez tavaly is így volt – ha nem is volt akkora szakítás, mint a megelőző évben – írja az Az én pénzem lakossági pénzügyi portál. Akkor ugyanis a bent maradók többségének pénze 10 százalék körül fialt, 2015 pedig "csak" 5-8 százalékot.
Mindenképpen elégedettek lehetnek tehát azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik ellenálltak Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi komisszárnak és nem engedték, hogy az állam „megmentse” a nyugdíjukat. Főleg annak tükrében, hogy a tb-rendszerbe visszaküldött közel hárommillió ember tavaly azzal szembesülhetett, hogy soha nem is lesz egyéni nyugdíjszámla.
Azok vagyona, akik nem léptek vissza a tb-rendszerbe, 2015-ben is szépen hízott, és a hivatalosan nem is létező infláció mellett még a legalacsonyabb hozamot elérő portfólióban is reálértéken növekedett a nyugdíjpénzük. A tavalyinál jóval alacsonyabb hozamkörnyezetben a legnagyobb hozamot, 8,94 százalékot a Budapest Magánnyugdíjpénztár érte el a Növekedési portfólióban, míg a legkevesebbet a Szövetség, 1,54 százalékot a Klasszikus portfólióban. A portál számításai szerint – a pénztárak adatai alapján – 2014. év végén 3,394 millió forint volt egy tag átlagos vagyona, így a pénztári hozamokkal számolva az átlagtagnak 303 424 forinttal lett több pénz a számláján a legnagyobb, és 52 267 forinttal a legkisebb hozam esetében.
A tb-rendszerbe visszaterelt mintegy hárommillió tag háromezermilliárdos vagyona gyakorlatilag elpárolgott a volt tagok számára (ment adósságcsökkentésre, IMF-hitel törlesztésére, de részvényvásárlásra is futotta belőle). Ráadásul idén végre a kormány azt is világossá tette, hogy ne is számítsanak egyéni számlás rendszerre az emberek, mert szerintük ma is részben ez működik (hiszen az Ügyfélkapun át mindenki megnézheti, mennyi tb-t fizettek utána).
A kormány tavaly újabb trükkös eszközzel próbálta meg kinyírni a pénztárakat: 70 százalékos tagdíjfizetési arányt írt elő. Egy 2014-es törvénymódosítás miatt ugyanis be kell zárni azt a kasszát, amelyiknél a tagdíjfizetési arány nem éri el a hetven százalékot. Az első vizsgált időszak 2015 áprilisától szeptember végéig tartott. A pénztárak alacsony tagdíjakat írtak elő, és tavaly áprilistól decemberig mindegyik meg is ugrotta a szintet.
További részleteket itt lehet olvasni.
