Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A kiskereskedelem "hazaisításának" első áldozata még véletlenül sem egy külföldi cég, hanem a kormányzati kedvenc CBA egyik alapcége lett – derül ki az Index cikkéből. A Palóc példája azt mutatja, hogy a kormányzati intézkedések egy része pont a tervezettel ellentétes hatást, ez pedig alapvetően abból fakad, hogy a magyar hálózatok technológiailag nagyon le vannak maradva a külföldi versenytársakhoz képest, és nincs meg a tőkéjük ahhoz, hogy behozzák vagy akár csökkentsék ezt a lemaradást.
Túry Gergely
A Palóc 2011-ben roggyant meg: akkor csökkent először árbevétel, 2015-re pedig már majdnem tízmilliárddal volt kevesebb, mint négy évvel korábban. Az addig bőven félmilliárd fölötti nyereség pedig tavalyra egészen elképesztő nagyságú, 1,8 milliárdos mínuszba fordult.
| Nagyon drágák voltak a Palóc üzletei |
| A beszállítók szerint egyébként a cég még mindig azt a benyomást kelti, hogy a pénzügyi gondok rendezése és valamiféle üzleti konszolidáció után újra akarja nyitni a boltjait. Alátámasztották ezt a Palóc vásárlóinak a dolgozóktól kapott információi is. Az Index olyan tervekről is hallott, hogy feldarabolják a Palóc bolthálózatát, egy részét értékesítenék, egy másik részét bérbe adnák, a maradékot pedig továbbvinné a cég. Általános a vélemény, hogy a Palóc által üzemeltetett CBA-k drágábbak voltak, mint a versenytársak. A salgótarjáni CBA-üzletek általunk megkérdezett vásárlói szinte kivétel nélkül ezt említették a legnagyobb gondnak, megelőzve az áruhiányt. |
A Palóc egyértelműen a hátrányos jogszabályi változásokra fogta mélyrepülését, a legmasszívabbakat a dohányforgalmazás, illetve a vasárnapi zárva tartás miatti forgalomkiesés, a Nébih-adó, a kötelező garantált bér emelkedése és a járuléktöbblet hatása, valamint a beszállítóknak való fizetési határidő csökkenése ütötte a cégen.
Nagyon nem tett jót a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása, az adótételek növekedése, a munkanélküliség és a fogyasztás visszaesése sem. A Palóc még 2013-ban is 12 üzlettel növelte bolthálózatát, tehát a gondokból növekedéssel próbált kitörni.
Az előre menekülés kudarcba fulladt, s Palóc pont abba a késbe szaladt bele, amit a kormányzat a szerinte az eredményüket manipuláló multik elé tartott: a hatályos törvények szerint a kiskereskedelmi cégeket 2015-től számított két egymás utáni veszteséges üzleti év esetén kivonják a forgalomból.
A Palócot erősen "zavarta" a verseny is, versenytársakból pedig egyre több lett. Bár a Palóc bedőlése több ok együttes hatására vezethető vissza, nehezen tudtak megbirkózni azzal, hogy a külföldi cégek nagyobbak, gazdagabbak, korszerűbbek, így hatékonyabbak, míg a kisebb hazai vállalkozások egyszerűen nem tudnak pénzügyileg és technológiailag lépést tartani azokkal fejlesztésekkel, amelyeket mondjuk egy Tesco vagy Lidl megengedhet magának. Versenyezni pedig velük kell, majdnem mindenhol kapott ugyanis a a nyakába legalább egy komolyabb versenytársat a hálózat.
