Először is érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a kata bevételi értékhatár és az alanyi áfamentes értéhatár számítása különbözik egymástól. A katában ugyanis kifejezetten a pénzforgalmat kell vizsgálni, vagyis az év elejétől ténylegesen kézhez kapott vagy a számlán jóváírt összegeket - írja az Adózóna. Az áfa alanyi mentesség határának számítása során viszont nem a pénzforgalmat, hanem a tényleges teljesítéseket, azaz a teljesített szolgáltatásnyújtásokat és termékértékesítéseket kell figyelembe venni, akkor is, ha nem történt meg azok pénzügyi kiegyenlítése.

Előfordulhat tehát, hogy a kata szempontjából már átlépte az értékhatárt, de az áfa alanyi mentesség szempontjából még nem, és fordítva is természetesen.

Amennyiben a vállalkozó által ténylegesen teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke meghaladja a 6 millió forint összeget, akkor valóban megszűnik az alanyi áfamentes jogállás. A bevallási gyakoriság alapvetően attól függ, hogy az adóévet megelőző második adóévben (2014-ben, amennyiben 2016-ban lépi át az alanyi mentes határt) milyen áfateljesítménnyel rendelkezett az adóalany.

Előfordulhat, hogy már 2014-ben is alanyi mentes adóalany volt, ebben az esetben alapvetően éves bevalló lesz, ha 2016-ban lépi át az értékhatárt. Ugyanakkor, ha egy adott negyedév végén az elszámolandó adója eléri a 250 ezer forintot – előjeltől függetlenül (tehát akár pozitív akár negatív értelemben) –, akkor át kell térnie negyedéves bevallási gyakoriságra az azt követő negyedévtől és évközi negyedéves bevallást kell benyújtania.

Ha pedig a fentiek szerinti elszámolandó áfa összege eléri az 1 millió forint pozitív, azaz fizetendő összeget, akkor havi áfabevallásra kell áttérnie az adott negyedévet követő hónaptól.