Az 50 ezer forintos kata éveken át szinte verhetetlen ajánlatnak tűnt. Egyszerű volt, kiszámítható, és egy átlagos vállalkozói bevétel mellett jóval több pénzt hagyott az ember zsebében, mint más adózási formák. Csakhogy az alacsony adónak volt egy kevésbé látványos oldala is: a pár tízezer forintos későbbi nyugdíj.
A Közös költség legújabb adásában annak jártunk utána, milyen jövő várhat a katára. A műsor vendége Szipszer Tamás adózási szakértő volt, akivel részletesen elemeztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a kormány elé terjesztett vitaanyagot.
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.
Az új kormány még nyáron pótköltségvetést terjeszt be, a jövőben pedig ősszel készülnek majd a költségvetések, az eddiginél nagyobb tartalékokkal – mondta Kármán András, a Tisza-kormány leendő pénzügyminisztere bizottsági meghallgatásán, aki szerint továbbra is cél az euróbevezetés feltételeinek teljesítése 2030-ra. Az adórendszert is átalakítják, de nem azonnal: a különadók így egy ideig még maradnak, visszatér viszont a kata.
Idén még nehezebb helyzetbe kerültek a katások a várható nyugdíj szempontjából. A jelenlegi feltételekből kiindulva 40 év katás munkaviszony után mindössze 29 446 forintos nyugdíjra számíthatnak.
A kisadózóknak 2025. február 25-éig kell nyilatkozniuk a 2024-ben megszerzett bevételükről. A nyilatkozat pár perc alatt elkészíthető, és online beadható.
A 2025-ös minimálbér-emelés következtében még tovább romlik a katás egyéni vállalkozók nyugdíjhelyzete. Katásként már az elmúlt években is rendkívül alacsony nyugdíjjogosultságra tehettünk szert, de jövőre minden korábbinál tragikusabbra fordul a helyzet. Éppen ezért a katások számára egyszerűen elengedhetetlen az öngondoskodás, azaz egy kiegészítő időskori jövedelemforrás felépítése.
Tényleg alacsony a 12 millió forintos áfamentességi határ.
Nagyon sokan végeznek kisvállalkozói tevékenységet, a kata szigorítása óta azonban nem olyan egyértelmű ennek adózása. Adásunkban utánajártunk, kinek melyik adóformát érdemes választania.
Elvette a magyar infláció a Sziget versenyelőnyét az árak terén, egyedül a belépőkön spórolnak az ide érkező külföldiek, de továbbra is a legnemzetközibb fesztivál kezdődik augusztusban Budapest szívében – erről beszélt Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője közéleti podcastunkban, ahol a Fishing on Orfűről, a Balaton Soundról, a nem megrendezett Voltról és az idei sztárfellépőkről is szó volt. Na meg arról, hogy megfulladunk-e a porban.
Egykor bezzegország voltunk, ma már azonban mi kullogunk a régió után, ha az ország versenyképességét nézzük – mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék egyetemi tanára. Szerinte hiába hangoztatja a kormány, hogy versenyképességünket az mutatja, hogy folyamatosan beruházási rekordokat dönt az ország, az adatokat jobban megnézve már nem lehetünk olyan büszkék az eredményeinkre. A NER-lovagok cégeinek utóbbi időben mutatott teljesítménye pedig azt is elárulja, hogy nem sikerült az elmúlt évtized nagy terve, hogy hosszú távon is erős magyar cégeket hozzanak létre. Interjú.
A sok exkatás által választott átalányadózásban idén már csak negyedévente kell bevallást benyújtani.
Ki nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak? Mi ennek a jelentősége a kata szempontjából?
A nagytakarításhoz ad iránymutatást a KonMari-módszer. A japán guru által kidolgozott otthonszervezési módszertan hazánkban még nem annyira elterjedt, de egyre többen fedezik fel. Magyarország első okleveles KonMari tanácsadójával, Lipták Zitával beszélgettünk.
Az ételszállító piac szereplői jókora nehézségekkel szembesültek tavaly. A Foodpanda, a Wolt és a Kifli.hu vállalatokat kérdeztük a 2022-es évről.
Az adóhatóság kilenc év alatt összesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg, a megállapítások a katabevételek csak 0,06 százalékát érintették.
Több mint 40 ezer egyéni vállalkozónál és 10 ezernél is több betéti társaságnál indult végelszámolás.
A Momentum elnöke szerint alkotmánysértő volt, hogy nem volt egyeztetés a törvényről, és a felkészülési idő is hiányzott az érintetteknek.
Ugyan a magyarországi könyvkiadók a működésüket egyelőre biztosítottnak érzik, a kata szigorítása azonban nagy érvágás volt a szakágnak, de a papír drágulása, valamint az egyre növekvő infláció is komoly bajokat okozhatnak az elkövetkezendő hónapokban.
