Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Hasonló felmérés évek óta készül, de most először csökkent 13 százalékra azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy a vizsgált időszakban legalább egyszer vásároltak hamis terméket. A legmagasabb adat eddig 18 százalék volt.
A legkelendőbb hamisított termékcsoportnak a ruhanemű számít, ilyesmit a megkérdezettek 16 százaléka vásárolt; tavaly még 20. Hamis parfümöket csak majdnem minden tizedik megkérdezett vásárolt, míg hamis gyógyszereket 1, jogsértő CD-t vagy DVD-t pedig összesen 4 százalékuk.
A kérdezőbiztosok az illegális letöltésekről is érdeklődtek: idén a válaszadók 80 százaléka cáfolta, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. Az adatokból látható, hogy a magyar lakosság többsége nem vallja be, hogy jogsértő módon fogyaszt zenét és filmet.
A tanulmányból az is kiderül, hogy 2016-ban a válaszadók kétharmadának (65%) választásában az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk olcsó volt. A megkérdezettek 54%-a azt állította, hogy nem volt gond a vásárolt termék minőségével, 44%-a pedig azt, hogy nem törődött a termék származásával, szüksége volt rá és ezért döntött a megvétele mellett.
A vizsgálat rámutatott arra is, hogy termékcsoportonként nagyon eltérőek a vásárlók jellemzői: a hamisított ruházati termékek és élelmiszerek tipikus vásárlói többnyire Budapesten élnek, harmincévesek, szakmunkás végzettségűek vagy érettségivel rendelkeznek, és nagyon alacsony a jövedelmük. Hamis illatszereket elsősorban közép-magyarországi és 30 év alatti fogyasztók vesznek. A jogsértő CD-k, DVD-k és számítógépes programok tipikus vásárlói a fiatal, budapesti, még tanuló státuszú férfiak.
A felmérés szerint a hamis gyógyszereket nem elsősorban az alacsony áruk miatt veszik, sokkal inkább azért, mert a fogyasztónak az a tapasztalata, hogy „nem volt gond a minőségével”.
A magyar fogyasztók harmada bizonytalan abban, hogy valóban vannak-e veszélyei a hamisításnak, emellett az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a kockázatokat komolytalannak ítélők aránya tovább növekedett (24%).
