Egyre elterjedtebb a kamerarendszerek kiépítése a munkáltató vagyona, illetve az élet-testi épség megóvása érdekében. Ennek során a munkáltatónak adatkezelési tájékoztatót kell készítenie, amely ki kell állja többek között a célhoz kötöttség és az érdekmérlegelés tesztjének próbáját.

A munka törvénykönyve (Mt.) lehetőséget teremt a munkáltató számára, hogy ellenőrizze a munkavállalót azzal a korlátozással, hogy ezt kizárólag a dolgozó munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében teheti meg – írja az Adózóna. Garanciális szabály, hogy a munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, továbbá a munkavállaló magánélete tabut képez, az nem ellenőrizhető.

A törvény azt is kötelezettségként írja elő a munkáltató részére, hogy előzetesen tájékoztassa a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek az ellenőrzésére szolgálnak.

Az elektronikus megfigyelőrendszert elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. A kamerás megfigyelés során mindenekelőtt tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot.

Erre figyelemmel nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységét figyeli meg. Nem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségben, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen az öltözőkben, zuhanyzókban, az illemhelyiségekben vagy például orvosi szobában, illetve az ahhoz tartozó váróban.