Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Újabb változat került nyilvánosságra a kereskedelmi láncokat megregulázó törvénytervezetről. Az Index szerezte meg a javaslatot, amelyben több változás is van az egy hónapja kiszivárgott tervekhez képest.
Maradt az az ötlet, hogy létszámot kell bővíteni, a gyakorlatban viszont ezt boltadóvá változtathatnák. Az eredeti terv még úgy szólt, hogy előírnák, hány eladót kell alkalmazni a boltokban – ezt egyszerűen úgy számolnák ki, hogy a cég nettó árbevételét elosztják 36 millió forinttal. Csakhogy mivel ez olyan létszámbővítést jelentene, amelyet a legtöbb üzlet nem tudna megengedni magának, gyakorlatilag adóvá alakíthatják át. Aki ugyanis nem vesz fel elég embert, az minden fel nem vett dolgozó után 64 200 forintot „adók módjára” köteles lenne befizetni az államkasszába. A kormány azt ígéri: az így befolyt pénzt munkavállalói és fogyasztóvédelmi célokra használná fel.
Szintén szerepel a javaslatban, hogy a dolgozók havonta két pihenőnapot kapjanak vasárnap, a vasárnapi munkáért pedig dél után 100 százalékos bérpótlék járjon. Ráadásul ez a része a javaslatnak minden kiskereskedelmi cégre vonatkozhat, nem csak a szupermarketekre. Az Index iparági forrásai szerint ez olyan feltételeket jelent, hogy akkor már jobban megérné a boltoknak önként visszaállítani a vasárnapi zárva tartást.
Hozzányúlnak a reklámok szabályaihoz is. A napi fogyasztási cikkeket áruló cégek a nettó árbevételük legfeljebb 0,5 százalékát költhetnék reklámra, azzal az extrém indoklással, hogy a kevesebb reklám miatt a fogyasztók tudatosabban választhatnak. Emellett azonban betiltanák a reklámújságokat, a szupermarketek reklámja csak sajtótermékben jelenhet meg.
A tervezetben visszaköszön az élelmiszerbotrány is: rá kellene írni a csomagolásra, ha „Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel, vagy egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával” hoznak forgalomba. Érdekesség, hogy itt nem csak élelmiszerekről van szó, hanem minden létező terméknél alkalmazni kellene a szabályt.
A parkolási adó ötlete is megmaradt – igaz, egyelőre annyit írnak a tervezetben erről, hogy fel kell mérni, hány parkolóhelyről van szó. A kormány úgy számolt: nagyjából 20 milliárd forint bevételt várnak abból, hogy megsarcolják az áruházak melletti parkolókat.
