Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A megmozdulásban az Azov önkéntes ezred civil szervezetének aktivistái vettek részt, akik eddig már több ukrajnai városban hajtottak végre ugyanilyen tiltakozó akciót. A szervezet követeli, hogy az orosz pénzintézet vonuljon ki Ukrajnából.
Az ukrán radikálisok azért tartanak ilyen akciókat, mert a Szberbank március közepén bejelentette, hogy elfogadja az önkényesen kikiáltott két kelet-ukrajnai szakadár népköztársaság által kiállított igazolványokat is. A tiltakozók szerint ezzel a lépéssel a bank a Donyec-medencei szakadár területeket támogatja.
AFP / Sergei Supinsky
A kijevi megmozdulás után Petro Porosenko elnök aláírta azt a szankciós rendeletet, amelyet a nemzeti bank javaslatára a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) terjesztett az államfő elé. Ebben egyéves időtartamra szóló büntetőintézkedéseket vezetett be Kijev az Ukrajnában működő nyolc orosz bank közül öt – köztük a Szberbank – ellen.
Az ukrán vezetés megtiltotta az öt orosz banknak, hogy tőkét vigyenek ki az országból, illetve bármilyen más pénzügyi tevékenységet végezzenek az anyacég javára.
A jegybank egyik alelnöke, Katerina Rozskova akkor reményét fejezte ki, hogy az orosz bankok civilizált módon, vagyis leányintézeteik eladásával, valamint ukrajnai klienseikkel szembeni kötelezettségeik teljesítése után kivonulnak az ukrán piacról.
AFP / Nurphoto / Stringer
A határozat után március végén az Azov aktivistái ideiglenesen felfüggesztették akcióikat a Szberbank ellen, hogy időt adjanak az orosz pénzintézetnek ügyletei lezárására ukrán klienseivel.
Ukrán hírforrások szerint ezt követően a Szberbank moszkvai központja bejelentette, hogy eladja ukrajnai leánybankját, amelynek 45 százalékos tulajdonrészét a lett Norvik Banka, 55 százalékát pedig egy fehérorosz vállalat készül megvásárolni összesen 130 millió dollárért.
