Néhány százmillió mai forintnak megfelelő pénzt kellett száz éve egy gazdag gyárosnak előhúznia a zsebéből, hogy stadiont építtethessen Budapesten – számoltuk ki. Egy nem mindennapi emberre emlékeztek ma a fővárosban, amikor az eddigi Törökbecse utcát Brüll Alfréd utcára nevezték át. A névadó, az MTK 1905 és 1940 közötti elnöke a XX. századi magyar sport egyik legnagyobb támogatója volt: azon kívül, hogy sportolók százainak külföldi útjait fizette, ő pénzelte az első itthoni autó- és vitorlásversenyeket, nagyjából két tucat sportszövetséget segített, az MTK előző stadionjának építésére szánt 150 (más források szerint 155) ezer koronát pedig saját zsebből fizette ki. Megpróbáltunk utánajárni, ez mostani pénzbe átszámítva mennyit jelentett.

Nincs könnyű helyzetben, aki az 1911-es árakkal hasonlítaná össze a maiakat. Azzal a számítással, hogy a forint 1946-os bevezetése előtt a pengő a mai árakkal összevetve mennyit ért, a HVG is megpróbálkozott – erről itt olvashatnak bővebben –, ezúttal azonban még ennél is eggyel több pénzcserét és világháborús összeomlást kellett beszámítani. Jelentős eltéréseket találunk a becslésekben: van, ahol 1572-vel szoroznák fel a korona értékét, máshol 2700-2800-szoros átváltási arányt találunk 1911-hez képest. Ha az óvatosabb becslést fogadjuk el, akkor azt kapjuk, hogy nagyjából 240 millió mai forintból építhették a stadiont, de ha magasabb inflációval számolunk, akkor a 450 milliót közelíti az ár.

Az MTK stadionja 1929-ben.

Fortepan

Összehasonlításképp: a mostani stadionépítések árai nagyjából 7-10 milliárd forint körül járnak, persze van ennél drágább is. Kiemelkedik mind közül az új Puskás-stadion, amelyet most nagyjából 150 milliárd forintra becsülnek, de még senki nem tudja, hol lesz a drágulás vége. Nagy különbség persze 1911-1912-höz képest, hogy akkor nem volt szükség közpénzre az építkezéshez, igaz, a telket ingyen ajánlotta fel a főváros.