Eddig alsó hangon 90 milliárd forintot mehetett el különböző, labdarúgáshoz köthető létesítményfejlesztésekre, 2017-18-ig pedig további bő 160 milliárdnyi beruházás van betervezve. Ráadásul ebben nincsenek benne a következő két-három év tao-támogatásaiból ilyen célra szánt források, azaz nem lenne meglepő, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 300 milliárdot – írja a Figyelő, amely a stadionpénzeknek és a létesítmények fenntartásának járt utána.

Mellbevágó adat: a bajnoki meccsek az élvonalban 80 év alatt sem hoznak annyi bevételt, amennyit most ennél a tucatnyi csapatnál beruházásokra költenek. A másodosztályban egy kicsit még ennél is rosszabb a helyzet, ott a Figyelő kalkulációi szerint 110 évig kellene várni, hogy jegyeladásokból összejöjjenek a stadionprojektre szánt milliárdok.

A jövőben csak az új létesítmények fenntartására tízmilliárdok mehetnek el évente, ennek fedezete pedig egyelőre erősen kérdéses. A működtetés költségei végső soron jó eséllyel a központi büdzsét terhelik majd, a csapatok, vagy a – sok esetben önkormányzati – tulajdonosok ugyanis képtelenek lesznek ekkora összeget kigazdálkodni.

A Figyelő értesülései szerint a kormányzat a tao-támogatások felhasználási módjának kiterjesztésével vágná át a gordiuszi csomót. A gond csak az, hogy erre a program bevezetésekor már tett egy kísérletet a magyar fél, akkor azonban Brüsszelben nem ment át dolog. A lap azt hallotta, hogy az ezzel megbízott csapat már ötletel arról, hogyan kerüljék meg a tiltást.