Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ másodfokon is megnyerte azt a 20 milliós forintos összeget, ami azért jár neki, mert 2013-ban az általa biogazdálkodásra alkalmas állapotban tartott földet alkalmas állapotban átadta az új bérlőknek. Ez a mezei leltár értéke, ami gyakorlatilag az őszi vetés ára, írja az Index.
Az őszi vetés árát egyébként ki kellet volna fizetnie a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek a jogszabályok alapján is, de az ökogazdaság eddig ezt a pénzt nem kapta meg.
Idén márciusban egy perben az ökogazdaság egy pert elvesztett, az államnak joga volt más bérlőnek adnia a kishantosi földet. Korábban, 2016 októberében viszont a Fővárosi Törvényszék kimondta, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az alaptörvénybe ütköznek, és sértik az ENSZ Korrupció elleni egyezményét is. Ugyanezen a napon halt meg szívrohamban Bolye Ferenc, Kishantos megálmodója.
Az ügy nagyot szólt annak idején, 2013 november elsejével elvesztette földjeit a német–magyar kormányközi program eredményeként létrejött Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft., miután nem nyert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földbérleti pályázatain. Az ökogazdaság megmentéséért nemzetközi összefogás jött létre, de végül nem járt sikerrel.
