Nem hasít a csok vidéken, inkább a készpénzre ugranak az ingatlanfejlesztők

Győr és Miskolc a két véglet a vidéki városok ingatlanpiacán. Győrt kivéve mindegyik városra jellemző, hogy a beruházók igyekeznek maguk értékesíteni a projektben kapható lakásokat, és a vásárlók is mindenhol döntően helyi lakosok. Új lakások mindegyik városban épülnek, de a csokot csak kevesen veszik igénybe, mert a fejlesztők a kézpénzes vásárlókat részesítik előnyben – derült ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Idén átlagosan 2600 lakáspiaci tranzakció várható városonként; Debrecenben és Szegeden 3600 körül, míg a legkevesebb Székesfehérvárott (1500), Győrben (2000) és Kecskeméten (2000). A legnagyobb vidék városban, Debrecenben tavaly 3640 tranzakciót regisztráltak, és idén sem várható eltérés. A fajlagos lakásárak magasak a többi vidéki városhoz képest: a téglalakás 275, a panel 250, míg a családi házak 220 ezer forintos négyzetméteráron keltek el idén. A városban a legnagyobb kereslet a 15 millió forintnál nem drágább tégla- és panellakások iránt van, de az új építésű lakások esetében akár 20-25 millió forintért is vannak érdeklődők, a családi házaknál pedig a 20-40 millió forint közöttiekre is akadnak érdeklődők.

A Nyugat-Dunántúli régióközpontban, Győrben tavaly 1950 tranzakció történt, míg idén várhatóan 3,5 százalékos növekedés mellett 2000 feletti ingatlan adásvétel valószínűsíthető. A vidéki városok közül az árak itt a legmagasabbak. A téglalakások 285 ezer, valamint a panellakások 261 ezer forintos négyzetméterára a külső pesti kerületek áraival vetekszik, de a családi házak 206 ezer forintos értéke is kedvező.  A többi régióközponthoz képest itt nemcsak az olcsóbb lakásokat keresik az ügyfelek, hanem érdeklődés van a családi házak és az új építésű lakások iránt is.

A Bács-Kiskun megyei megyeszékhely, Kecskemét vándorlási mérlege a megyei jogú városok közül az egyik legkedvezőbb, így a tavalyi 1900 tranzakció 5 százalékkal nőhet idén. Az árak is kedvezően alakulnak: a téglalakások négyzetméterárai Győr szintjén vannak (285 ezer Ft/m²), de panellakások 235 ezer Ft/m² árszintje is magasnak számít. Lakásokat jellemzően 15, családi házakat 20 millió forintig keresnek a vevők.  A városban az újépítésű lakások iránt is élénk a kereslet, a projekteket jellemzően a beruházók maguk értékesítik.

A második legnagyobb vidéki városban, Szegeden tavaly 3520 tranzakció valósult meg, míg idén 3 százalékos bővülés mellett 3650 adásvétel várható. A tranzakciószám ugyan megegyezik Debrecenével, de a négyzetméterárak elmaradnak: a téglalakások 225 ezer Ft/m², a panelek 184 ezer Ft/m² áron értékesíthetőek. A családi házakra viszonylag csekély az érdeklődés, emiatt sokszor csak nyomott, 150 ezer forint körüli négyzetméteráron sikerül őket eladni. A legerősebb érdeklődés a kis garzon és panellakások iránt van városban, az egyetem környéki ingatlanokat sokszor befektetési céllal vásárolják. A városban kevés az új építésű lakás, így a csok iránt is csekély érdeklődés mutatkozik.

Miskolcon a tavaly regisztrált 2590 adásvételhez képest idén 3,5 százalékkal több várható, a tranzakciószám megközelítheti a 2700-at. Az árak azonban a 100 ezer főnél népesebb városok közül itt a legalacsonyabbak. A téglalakások és házak 145 ezer Ft/m² átlagos áron értékesíthetőek, míg a panellakások csak 130 ezer Ft/m² áron.  A helyi tapasztalatok is azt mutatják, hogy vevők árérzékenyek, így elsősorban az olcsó lakásokat keresik, nem érdeklődnek a nagy családi házak és az új építésű lakások iránt.

Nyíregyházán tavaly 2300 tranzakció valósult meg, idén 7 százalékos növekedés várható. A városban azonban a vándorlási mérleg negatív és az árak is nyomottabbak, mint Kecskeméten. A téglalakások 210 ezer forintos négyzetméterára Miskolc után a második legalacsonyabb, de panel és családi házak 180 ezer forintos négyzetméterára sem számít magasnak. A városban leginkább a kétszobás tégla- és panellakások iránt élénk a kereslet.

A Dunántúl legnagyobb városában, Pécsett tavaly 3000 tranzakció zajlott, idén 5 százalékos növekedés várható.  A lakásárak Szegedhez hasonlóak: a téglalakások 225 ezer Ft/m², a panelek 184 ezer Ft/m² áron értékesíthetőek. A családi házakra viszonylag csekély az érdeklődés, emiatt sokszor csak nyomott, 150 ezer forint körüli négyzetméteráron sikerül őket eladni.

A legkisebb régióközpontban – Székesfehérváron – tavaly 1500 tranzakciót regisztráltak, és idén nem várható növekedés. A panel- és téglalakások ára átlagosan 250 ezer, a családi házaké 225 ezer Ft/m². A legnagyobb kereslet a 1,5-2 szobás lakásokra van, míg a legkisebb a családi házak iránt. Az újépítésű piac még csak ébredezik a városban, érdeklődők ugyan vannak, de kevés az átadott új lakás.