Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
175 milliárd forintot köszönhet Magyarország a külföldi átutalásoknak – ennyivel több pénzt utaltak 2016-ban magánszemélyek az országba, mint amennyit Magyarországról küldtek külföldre. Az országba összesen 663 millió eurót utaltak, ez 206 milliárd forintnak felel meg, eközben 100 millió eurót, vagyis 31 millió forintot küldtek Magyarországról külföldre. Pedig ez még óvatos becslést jelent: akadnak olyan számítások is, amely szerint hatszor ennyi pénzt küldenek haza valójában külföldről azok, akik Lázár János szerint rabszolgamunkát végeznek Nyugaton.
Az Eurostat listájáról nem meglepő módon kiderül, hogy a kelet- és közép-európai országokba küldték a legtöbb pénzt: a lista élén Lengyelország áll, de Romániába, Bulgáriába és Litvániába is sok pénzt küldenek, ezeken kívül egyedül Portugália fért még be Magyarország elé. Az is sokat elmond a kontinens munkaerőpiacáról, hogy a dolgozók a legtöbb pénzt Franciaországból, Nagy-Britanniából, valamint Németországból utalják más országokba – jelentős részük valószínűleg abba az országba, ahonnan oda érkezett dolgozni.
Az adatokon az is látszik, hogy a magyarok leginkább az EU-ból várhatnak pénzt haza: a hozzánk érkezett utalások 94 százaléka az unión belülről jön. Ennél magasabb, 99 százalékos adatot egyedül Szlovákiában mértek.
