Német lap: Orbánnak a kínai üzlet több egy vasútvonalnál

A vasárnapi lap Messze és egyre messzebb Nyugat felé címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy idegesíti Brüsszelt a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai részvétellel kezdett felújítása.

Idézték Vang Hsziao-tao, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság alelnöke szerbiai beszédét, miszerint a vasútvonal korszerűsítése révén stratégiai kapcsolat alakul ki, amely a kínai selyemút kezdeményezést és Európa fejlesztési stratégiáját is előmozdítja.

Hozzátették, hogy ezt a stratégiai kapcsolatot a két fél közül csak az egyik, Kína építi, az EU-s intézmények pedig "semmit nem tettek hozzá, éppen ellenkezőleg, évek óta kifogásokat emelnek a projekt ellen".

Orbán Viktor számára többről van szó, mint egy vasúti pálya felújításáról, a magyar kormányfő ugyanis már 2010 óta a keleti nyitás politikáját követi, és joggal hangsúlyozza, hogy országa a visegrádi államok körében egyértelműen az első helyen áll a Kínával folytatott kereskedelmet illetően – írta a lap.

A budapesti csúcstalálkozóval összefüggésben kiemelték, hogy egyelőre még csak spekulálni lehet arról, vajon Peking céljai között szerepel-e "az Európai Unió megosztása vagy gyengítése", de már vannak arra utaló jelek, hogy a Kínával szorosan együttműködő országok hajlandóak a pekingi vezetés érdekeinek megfelelően eljárni.

Így Görögország megakadályozta egy Kínát bíráló jelentés elfogadását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, és az EU által kezdeményezett jelentés ügyében "Orbán is kifejezetten a kölcsönös kioktatás ellen foglalt állást".

A FAS szerzője egy német elemzőt idézve hozzátette, hogy Kína számára nem érdektelen, hogy olyan partnerei legyenek, amelyek nem kérik számon folyton az emberi jogok betartását.