Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Vízi paradicsomból gombaparadicsom – tömören így lehet összefoglalni, hogyan alakult át az utóbbi pár évben a rotterdami Tropicana fantázianevű uszodakomplexum. Az üvegkupolás épületet 2010-ben bezárták, három évvel később viszont egy cég elkezdett laskagombát termeszteni az alagsorában – kávézaccon. „A belga Gunter Pauli Kék gazdaság című könyve inspirált bennünket: helyi hulladékból akartunk valami hasznosat létrehozni, és ehhez kiváló alapanyagnak találtuk a városban tonnaszám kidobott zaccot” – mondja Mark Slegers, a Rotterzwam nevű vállalkozás alapítója. Miközben ugyanis az olajtermékek után a kávé a legkeresettebb árucikk a világban, feldolgozása során a biomassza 99,8 százalékát kidobják, vagyis mindössze 0,2 százaléknak van értéke. Csak Hollandiában évente 120 ezer tonna kávézacc köt ki a kukában, ennek nagyjából a huszadrészét a rotterdamiak termelik ki. Slegersék is csak a hulladék kisebb részét, évi 2,5 tonnát tudnak összeszedni a városi irodaházakból – szigorúan elektromos járművel. Hetente háromszor indul útjára reggelente a gyűjtőjárat, ennél ritkábbra azért nem vehetik a furikázást, mert a zacc hamar penészedni kezd. A lelkes helyi lakosokat viszont lebeszélik arról, hogy két-három naponta autóval odaszállítsák a házi zaccot a Tropicanába, hiszen többet ártanának a környezetszennyezéssel, mint amennyit használnának. Ráadásul egyáltalán nem mindegy, milyen kávéból van a zacc: a jó minőségű arabicán nő a legjobban a gomba.
EET Baarrrotterdam.nl
A zaccal teli méretes nejlonzsákokat a Tropicana egykori öltözőiben „érlelik”, s öt-hat hét alatt elkezdenek nőni rajtuk a gombák. A végterméket – évi nagyjából 7,5 tonna gombát – aztán a helyi éttermeknek adják el, pillanatnyilag nagyjából harmincnak. „Az éttermek szokták kérdezni, miért nem foglalkozunk többfajta gombával” – meséli Slegers. „Csakhogy mi nem gombatermesztők vagyunk, hanem szemétfeldolgozók, az volt a fő célunk, hogy a kávézaccal kezdjünk valamit” – hangzik a válasz. A szürke laskagombára pedig azért esett a csapat választása, mert rendkívül gyorsan nő, és a spórájának nincs egészségi kockázata.
A Rotterzwam nyereségének nagyobb része egyelőre azonban nem a gomba eladásából származik, hanem a módszer oktatásából. A világ bármely részéről fogadnak induló vállalkozásokat, és néhány hét alatt megtanítják nekik a sajátos gombatermesztési fogásokat. „Húsz céget képeztünk ki eddig, jönnek hozzánk többek között Kanadából, Angliából, Törökországból és Macedóniából is, és a világban rajtunk kívül már heten el is kezdték a vállalkozást” – meséli Slegers. Szerződést egyáltalán nem kötnek a partnereikkel, nem franchise-rendszerben működnek, és nem is féltik a piacukat. „Éppen az a lényeg, hogy kizárólag helyben képződő zaccból és helyi felhasználásra termessze mindenki a gombát” – mutat rá a szakember.
A gomba mellett még vagy fél tucat dologra jó a kávézacc – állítják a Rotterzwam alapítói, akik többek között speciális műanyagot is készítenek a szokatlan alapanyagból, valamint gyógyszerkészítéshez és ételszínezékként is felhasználják. „Hiszünk abban, hogy a szemét emberi definíció, a természetben alapvetően nincs olyan kategória, hogy minden hulladék felhasználható valamire” – szögezi le Slegers. A Tropicana épületében már hasonló szemléletű vállalkozások is helyet kaptak. Két fiatal dizájner például azon kísérletezik az alagsorban, hogy gyümölcshéjból speciális „bőrt” fejlesszen ki, és abból majd táskákat és bútorszövetet lehessen készíteni. A felső szinten elhelyezkedő Aloha bárt pedig az uszoda régi tárgyait, például a padokat és a fogasokat felhasználva rendezték be, s az egykori élményfürdőrészben trópusi parkot is kialakítottak.
