Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
HVG: Márványból faragott sakktábla díszíti az irodáját, ám az ön stratégiája megbukott az egyesület élén. Gittegyletté váltak, önnél ügyesebb lobbistára van szükség?
Somogyi Ferenc: Ha valaki ezt kívülről így látja, elfogadom. Bár az egyéniségemet sosem adtam fel. Két felszámolásra jutott tejipari cég, a Mizo és a Parmalat megmentése után, spontán választottak elnökké 2008-ban, a munkámat az első négy évben sikeresnek éreztem. Az Orbán-kormány 2011–2012-ben ért el a felszámolókig, azóta nem számít a véleményünk. A stratégiai vállalatok elkülönített felszámolásáról például azt mondtuk, kiszámíthatónak és átláthatónak kell lennie, ám ehelyett egyedi kormányhatározatokon múlik, mely cégeket sorolják ebbe a körbe. A döntés óhatatlanul a pillanatnyi politikai érdekektől függ. Például a Köki-Terminálként ismert R-CO felszámolásakor a gép először az én cégemet sorsolta ki. Ám a bíróság ezt megváltoztatta, majd a kormány kiemelte az ügyet. Időközben a fejlesztési tárcánál átalakultak az erőviszonyok, az állami felszámolón belül is váltás történt, így lett először Péter Márta, végül Börcsök Sándor a felszámoló. Most ő lett egyébként az utódom. Mielőtt rákérdezne, húsz éve ismerem, jó szakembernek tartom. Bízom abban, hogy a mostani pozíciói révén az egyesületünk élén többet tehet a felszámolókért, mint én.
Somogyi Ferenc
Fülöp Máté
Egyik kollégája azt panaszolta, hogy az egész szakma tönkrement. Az utóbbi három évre célzott, amióta az új felszámolói listával veteránok süllyedtek el, és ismeretlenek bukkantak fel. Nem vált előnyükre a frissítés?
Korábban négy-öt nagy uralta a piacot, a Dunaholding holdudvara, a Mátraholding, a Kossuth Holding, a Vectigalis és az ÁFI Zrt. Akkoriban az egyes ügyekre a bírók jelölték ki a felszámolócégeket. Beszéltek persze összejátszásokról, de alapvetően a korábbi szakmai teljesítmény számított. Ezt a rendszert mi is bíráltuk. Ám az mélységesen megdöbbentett, amikor a kormány az egyesületet mellőzve olyan pályázatot írt ki, amelyben döntően szubjektív szempontok alapján vált el, melyik cég kapott felszámolói jogosítványt, és melyik nem. Még mindig folynak emiatt perek, de ha a listáról lemaradt társaságok nyernek is, akkor sem felszámolói státust, legfeljebb kártérítést kapnak. Jóllehet most elvileg pártatlan az ügyek elektronikus kisorsolása, a legtöbb cégnek, köztük az újaknak, nincs munkájuk. Hiába tekinti őket a közvélemény csókosoknak, a felszámolók felének még a fennmaradása is kétséges. Eddig alapszinten minden ilyen vállalkozás megélt ugyanis a 150 ezer forintos minimális juttatással járó egyszerűsített ügyekből, az üres cégek felszámolásából, ami nagyjából évi 20–25 milliót hozott. Most a kiürített cégek zöme kényszertörlésre jut. A felszámolóknak csak akkor van dolguk, ha bérgarancia-biztosnak kérik fel őket, esetenként 30 ezer forintért. Önnek most az egyik legjobb felszámolókollégám hozta a kávét, mivel nincs munkája, nem futja titkárnőre.
Sajnálnunk kellene önöket, miközben arról szólnak a hírek, milyen vagyonmutyik-kimentések folynak a nemegyszer csalárd módon tönkretett cégeknél? Az MKB Bank például tízmilliárdot bukott egy visegrádi hotelprogramon az adófizetők kárára, az ingatlan pedig bagóért a kormányfő vejéhez közeli céghez vándorolt a felszámolásból!
Az MKB konkrét ügyeiről nem tudok nyilatkozni. Általában igaz, hogy a korrupciót mindenki csak a felszámolóknál keresi, pedig nem biztos, hogy ott van. A vagyonkimentés végtelenül kreatív műfaj. A felszámolások 90 százaléka reménytelen, üres cégeknél indul, fel sem merül, hogy tovább működhetnének. A többinél pedig a jelzálogjoggal védett bank akarata a döntő, amely a vagyonnal fedezett követelését bármennyiért eladhatja. A felszámoló ezt nem teheti meg. Bábolna majdnem tíz éve indult felszámolása során nekem rontott a sajtó, hogy a válságban nem tudtuk jó áron eladni a pulykatelepeket, amelyek senkinek sem kellettek. Most hirdetjük az utolsó vagyontárgyakat, vadászati eszközöket, magasleseket, etetőket, ezek remélhetőleg kapósabbak lesznek. Azt viszont senki sem díjazta, hogy kihasználtuk a szezont, és a mérlegben nullára leírt traktorokért, kombájnokért, vetőgépekért 80 milliót fizettek az árverésen licitálók.
Fülöp Máté
Aztán ott van az egykori WU2 sampont és Ultra mosóport gyártó EVM Zrt., azt is én számolom fel. Cinkotai ingatlanát abszolút törvényesen elvitte a Buda-Cash DRB Bankcsoportja, miközben 86 dolgozó két éve nem kapott meg 400 milliónyi bért. Azokat a gépeket tudtam eladni csupán 18 millióért, amelyeket nem loptak el az épület oldalfalát kibontó tolvajok. A pénzt elviszi a környezetvédelmi hatóság, amely most az adóhivatalt is megelőzi. A dolgozók úgy juthattak a bérgaranciában kifizetett 80 millión felül még 30 millióhoz, hogy Varga Mihály miniszterhez fellebbeztem. De miért is van rossz hírük a felszámolóknak? Mert míg Szlovákiában például 20 százalékos sikerdíj jár nekik, ha visszaszerzik az elsíbolt vagyont, itt 4 százalékot kapnak érte, azaz nem fűződik komoly érdek a pluszmunkához. Németországban börtönbe zárják, aki ellopja a cég vagyonát vagy eltünteti az iratokat, nálunk többnyire megússza. A rendszerváltás óta az összes kormány bocsánatos bűnként kezeli az ilyen ügyeket.
Ön harcos ember, de nem tett-e rosszat a pozíciójának, hogy belekeveredett a Matyi Dezső-féle Alexandra csődjébe?
Az üzletláncot fenntartó Rainbow Kft. válságmenedzselésére szerződtem, fél évre, Matyi egyetértésével. Ez nem összeférhetetlen a szakmai érdekvédelemmel. Feljelentést tettem például azért, mert 740 millió forintért vettek lejárt utalványokat a dolgozóknak, s nem tudni, hol a pénz. A pénztárban kimutatott több mint 240 milliót úgy tüntették el, hogy kölcsönadták. A bolti bevételek egy része pedig nem a Rainbow, hanem egyéb Matyi-cégek számlájára érkezett. Mindez együttesen milliárdos vagyonvesztést jelentett. A budapesti VII. kerületi kapitányságon tettem feljelentést, amit átadtak Baranya megyének, de ott sem történt semmi, mert a rendőrkapitánnyal közös halastavam van, így felvetődött az összeférhetetlenség. Az ügy Tolna Megyébe került, majd onnan Bács-Kiskunba, tipikus országjáró nyomozás folyik. Immár 23 éve vagyok felszámoló, de ilyet még én sem láttam.
A Quaestor-birodalom felszámolása kapcsán azt vetették fel a szocialisták, hogy a zűrös cégcsoportok felszámolását egy kézbe kellene venni. Nincs igazuk?
Negyedszázada megfogadtam, hogy nem politizálok. Ugyanakkor az uniós normák szerint a cégcsoportok felszámolását onnan kell irányítani, ahol a valódi pénzügyi központjuk van. A Parmalat szlovák leányának felszámolását például mi kezdeményeztük, és magyar felszámolócég végezte. Jó lenne, ha ugyanez az elv érvényesülne a belföldi holdingok tagjaira is, mert ez az összes hitelező érdeke.
GYENIS ÁGNES
(Az interjú eredetileg a HVG 2017. június 17-i számában jelent meg.)
