Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Hamarosan eljön az az idő, amikor nevetni fognak azon, ha az ingyenes szél- és napenergia használata helyett valaki fizet azért, hogy másvalaki termelje meg neki drágán és környezetszennyezően az energiát – jósolja Dale Vince, a megújuló erőforrások termelésében utazó legsikeresebb brit befektető.
Az Ecotricity nevű cég tulajdonosa szerint másfél évtizeden belül el lehetne érni, hogy Nagy-Britanniában a felhasznált energia háromnegyedét megújuló forrásokból teremtsék elő. „Az átalakítási program részeként 2020 után nem lehetne széntüzelésű erőművet építeni, 2025-re pedig kivezetnék a fosszilis energiahordozók használatát bátorító szubvenciókat. 2030-ban az energia fele származhatna a tengeri szélfarmokról, további 25 százalék pedig biomasszából, illetve a szárazföldi szélkerekekből” – állítja Vince.
A megújulók előretörését az energiatermelési technológia fejlődése mellett a tárolási kapacitások bővülése teszi lehetővé: ahogy nő ezek rugalmassága, úgy válik könnyebbé az energiaellátás biztonságának szavatolása. A megfelelő tárolási kapacitás ugyanis áthidalhatóvá teszi azokat az időszakokat, amikor a felhasználtnál kevesebb energiát adnak a megújuló források.
AFP / David McNew
A kapacitások pedig gyorsan nőnek. Öt év alatt harmadára zuhant a lítiumionos energiatárolók fajlagos ára, s a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) előrejelzése szerint a folytatódó költségcsökkenésnek köszönhetően 2030-ra a mostani 1-ről 250 gigawattra emelkedik az ipari méretű akkumulátorokban elérhető energia mennyisége. Az árcsökkenés – a Bloomberg New Energy Finance kutatóintézet előrejelzése szerint – látványos ütemű marad. 2010-ben 1000 dollár körül volt az akkumulátorok egy kilowattórára vetített ára, mára 350 dollárra csökkent, s a következő évtized közepére 100 dollár alá esik. „Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi közműdíjak mellett gazdaságilag is életképesek lesznek a házak tetején lévő napelemtáblákkal kombinált akkumulátoros tárolók” – állítja a tanulmány.
Lassabb lesz, de folyamatos marad az olyan, az energiát „elraktározó” víztározók kapacitásának növekedése is, amelyekbe a megújuló energiaforrások által megtermelt árammal szivattyúzzák fel a vizet. A tározók alá épített, csúcsidőszakokban bevethető turbinák összteljesítménye 150-ről 325 gigawattra ugrik.
Az előrelépéshez arra is szükség lenne – állítják az IRENA szakértői –, hogy az épületek fűtését, illetve az áruszállítást is átállítsák az elektromos energiára. „Ha a megújuló energia felhasználását integrálják, ebben az egységes rendszerben az elektromos járművek akkumulátorai is a hálózat részévé válnak, s azok is tárolják az energiát” – hangsúlyozzák a szakértők. Az okoshálózatok pedig jelentős megtakarítást hoznának: az egyes elemek optimalizált felhasználásával hatékonyabbá válna az egész rendszer. Más kérdés, hogy a közműcégek jó része – főként a szabályozás bizonytalansága, illetve az új technikai megoldások iránti bizalmatlanság miatt – egyelőre idegenkedik az akkumulátoros energiatárolástól.
