Így veheti meg a céges autót a többségi tulajdonos

A kérdés konkrétan így szólt: "Van egy céges autónk a kft.-ben, amit az autót ténylegesen használó egyik tulajdonos tag, aki egyben a cég ügyvezetője is, meg szeretne vásárolni a cégtől. Az ügyvezetőnek 52 százalékos többségi szavazata van a cégben, és egyszerű többséggel a taggyűlés határozatképes. Az autó eladási ára az eurotax rendszer szerint lenne meghatározva. Kérdésem a következő: 1. Szükséges-e a másik tulajdonos tag (két tulajdonos tag van a kft.-ben) beleegyezése az autó értékesítéséhez, vagy ezt eldöntheti az ügyvezető egyszemélyben, és 2. szükséges-e taggyűlésen határozni az eladásról abban az esetben, ha az autót a cég egyik tulajdonosa szeretné maga megvásárolni?" - írja az Adózóna.

A kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A kérdés első része a döntésről szól. A taggyűlés, a társasági szerződés, az ügyvezetői jogosítványok kérdése nem számviteli és nem adózási, hanem jogi kérdés. Ha a feltett kérdésben megismert információkat elfogadom, akkor a vázolt adatok alapján az ügyvezető döntési pozícióban van.

Minden gazdasági társaságnak évente legalább egy alkalommal össze kell hívnia a legfőbb szervét (a kft.-k esetében a taggyűlését), hogy döntsön a beszámoló elfogadásáról. Éppen ezért minden tulajdonosnak és ügyvezetőnek ismernie kell a taggyűlés összehívására vonatkozó szabályokat.

Ha a tagi viszonyokat már elrendeztük, akkor eljutunk az adójogi viszonyhoz, az úgynevezett kapcsolt viszony és a piaci ár kérdéséhez.

A többségi tulajdon miatt az ügyvezető kapcsolt viszonyban van a társasággal és a társasági jogi szabályokon kívül alkalmazni kell az adóalapok szempontjából az eladási ár és a piaci ár különbségét. Ha ez azonos, akkor nincs korrekció.

A megállapításra, amennyiben a kapcsolt vállalkozások magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak, mint amit független felek egymás között alkalmaznának, az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbségével az adózás előtti eredményt a felek kölcsönös nyilatkozat alapján a bevallásban módosíthatják, de a Tao. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adóalap növelése kötelező. Az adóhatóság az ellenőrzés során is módosíthatja az adóalapokat.